|
|
|
Melletted minden olyan más volt, tőled lett boldog a nappalom,
Mert tudtam, hogy ha felkelek, mellettem lesz az angyalom.
Ne menj el kérlek, inkább én megyek, azt ég veled,
Mert nem tudom, ha nem leszel nekem, akkor én miért legyek.
Hónapok teltek el, de napokba sem tellett,
Hogy rájöjjek, te vagy az, aki nekem régóta kellett.
És ez így marad.
Mert nekem nem kell most a változás,
Egyedül többet érsz nekem, mint a másikkal 100 dugás.
De nem értem.
Emlékszem, én mondtam, hogy ne keress,
És mégis már most hiányzik az, hogy esténként nekem ess,
Hogy velem légy,
Mert én remélem, hogy szeretnéd.
Csak zuhanok a világba, és látom, hogy a verem mély.
Hibáztam sokat, mégis megoldottuk ezerszer,
És hiányzik az is nekem, hogy karjaimban melegszel.
Hiányzik minden, mi hozzád kötött egyszer,
Hogy kettesben az ágyam szélén csöndesen fekszel.
Refr.:Melletted szerettem,
Melletted láttam,
Melletted nevettem,
Melletted álltam,
Melletted éreztem,
Melletted tudtam, hogy végre megérkeztem.
Melletted szerettem,
Melletted láttam,
Melletted nevettem,
Melletted álltam,
Melletted tudtam, hogy más nem kell,
Mert én melletted lettem csak más ember.
(Melletted lettem csak más ember, érted? Ne menj el, kérlek. Szeretlek)
Melletted nem éreztem bánatot, mert te voltál a hangulat,
Esténként az vidított fel, ha hallottam a hangodat.
Az arcodat megsimítva, csak egy dolog, mit kérek,
Ha el is hagysz te engem, akkor is mondd, hogy nem végleg.
Mert azt nem bírom.
És én már megbántam a napot, mikor tettem amit tettem,
És a szerelmed elhagyott.
Akkor tudd meg, hogy a szívem mélyen belül tudta,
Hogy nem kéne eldobjalak, de mégis azt hazudta.
És hogy miért?
Ezt én azóta is kérdezem,
Ha szeretek valakit, akkor vajon vele miért teszem.
De nem tudom.
Csak azt vágom, hogy szeretlek,
És veled akarok lenni, mert a boldogság csak veled megy.
Refr.
Melletted nem létezett fájdalom, mert csak mi voltunk, senki más,
Két mesehős: a Törpi, meg a Flemm az, aki lelkitárs.
Ez nem vitás.
A mesének itt nem lehet még vége,
Milyen lenne, ha az ember is víz nélkül élne?
Addig kűzdök én még érted, amíg van még remény,
Hiszen a remény hal meg utoljára, akárhogy is, nem én.
Úgyhogy ennyi.
Mert én rontottam el vállalom,
És hogy ha az kell hozzá, akkor rólad szól majd 100 dalom.
100 rózsát viszek majd, és százszor mondom neked,
Hogy akármi is történjen, én ott leszek veled.
Refr.
(Vágod? Szeretem a Törpit nádzsóóón. Háháhá)
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
