(Joint)
Bandukolok, már bujdosnom sem kell
Szavamra, már rég, nincs, aki felel
Hát, nem láthatatlan az ember?
Tudom, a válasz a földön hever
Haver, mondják, aki mer, az nyer
Én mertem, de a sors engem ver
Ez az este most nagyon más
És tudom, én vagyok csak hibás
(Kis Ká)
Ahány csillag az égen, annyi fájdalom
Annyi sajnálat, megannyi szánalom
Mert este nincs futás, nincs menhely
Este nincs bukás, este nincs sebhely
Csak egy túra, rólunk karikatúra
Mert ilyen a világ, ilyen a mai kultúra
S te közöttük vagy, te közöttük leszel
Amit mondanak, haver mindent megeszel
Refrén:
Nézed, a lényeg nem látszik
Ez van, az élet így játszik
Nem csak, 2 szemed káprázik
Léted, a végén ráfázik (x2)
(Joint)
Száradó könnyek egy szürke arcon
S van ki nevet e szélmalomharcon
Csak a lámpafény kísér az árnyak közt
De a fény már a reményben nem füröszt
Nem akarok tudni és látni már
Lehet sírni kár, de ez túl nagy ár
Sötétben eltűnök és minden elvész
Emlékem úgy elsuhan, mint a szélvész
(Kis Ká)
Elhal az ember, s új születik
Egyik nap süt, a másik nap esik
Úgy érzem vége, pedig bele sem kezdtem
Mielőtt megfognám, azelőtt eleresztem
A könnyfolyás, nem látszik, csak cseppe súg
Amíg halált nem okoz, addig rúg
Egy méreg, e kéreg, a földben,s felett
A reggel csak este nyújt jobb kezet
Refrén:
Nézed, a lényeg nem látszik
Ez van, az élet így játszik
Nem csak, 2 szemed káprázik
Léted, a végén ráfázik
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah