|
|
|
| Előadó: | Animal Cannibals |
|---|---|
| Album: | Reggel, délben, este |
| Megjelenés: | 1996 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Deseő Balázs Qka MC (Koller László) Bohlen Dieter Dósa Richárd Koller László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1. Még csak 17 éves, és máris hódít
S a cél érdekében bármit lódít
Csak hogy megszerezze azt, azt, aki az álma
Nincs, aki neki ellenállna.
Ez egy vadmacska, az éjszaka angyala
Ahol felbukkan, ott a férfiszív dallama
Együtt dobban, s lángra lobban
A szerelem ─ áhhh ─ titokban.
Te csak megjelentél, s én rögtön rád ragadtam
Megszerettelek az elsô pillanatban
Lehet, hogy véletlen, vagy csak álom,
Hogy összejöttem veled, és te vagy a párom.
Én élvezem, és te sem bánod,
Hogy egy rap-sztár a barátod
Átöleltem derekad, s a kezedet fogtam,
S te elmosolyodtál, mikor azt mondtam:
R. ||: Az én ágyam túl nagy, áhhhh
Nélküled meg fôleg, baby :||
2. Tudom, hogy minden egyszer véget ér,
De te szerethetnél a holtodig a kedvemért,
Mert neked szól a dal, és neked szól az ének.
Akármilyen furcsa, én szeretlek téged.
De ez a kapcsolat nem egy lányregény,
Ahol a szavakban van csak a szenvedély,
Ez egy ôszinte szerelem, egy testi mámor,
A padlón vagyok, mikor veled csinálom.
Azok a csókok! Mikor az ajkadon az ajkam,
Érzem, hogy érzed, hogy uralkodsz rajtam,
Azt csinálsz, amit akarsz énvelem,
És én hagyni fogom, mert ez jó nekem.
A szeme, a szája, az orra, a lába,
A haja, a keze, a hasa, a háta,
Gyönyörű a lány, mert gyönyörű a teste,
Ha a lány nincs velem, akkor miért van este?!
R.
3. Hozzád szólok, de te bután nézed,
Hogy hogyan repülnek mellettünk az évek,
Az elmúlt perceidet nem látod viszont,
S pár éve nem értetted a szerelmi viszonyt,
Kisgyerekként bámultad a kék eget,
Felnôtt lettél volna, most meg inkább gyerek.
De ez így nem megy. Visszafelé nem megy,
Csak elôre, de higgy az ismeretlennek!
Mert a jövô, a jövô az csupa remény,
Olyan, mint egy félbehagyott kalandregény,
Ahol sejted, hogy mi lesz a végkifejlet,
És te is nagyon várod már a heppiendet.
Már tudom, amióta veled járok,
Nincsenek azóta nyomasztó álmok.
De várjunk csak! Egy mégis van:
Még mindig óriási az én ágyam.
R., R.
Mein Bett ist zu groß, zu groß ohne dich baby
Mon li e tré gran, szür to szan toá baby
Májá gyévá ócseny bálsájá, bálsájá besztyibjá baby
My bed is too big, too big without you baby
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
