|
|
|
| Előadó: | Euro |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Balogh Szabolcs (Euro) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nincs már nyugodt nap! Mozgalmas mind!
Én fáradt, vagyok! Mégsem kísért a bánat
Az most várhat! Előtérben a felelet nélküli kérdések,
Mire nem keresek választ, azok majd maguktól eljönnek.
Viszont nyugodni nem hagynak, engem akarnak,
Úgy mint én őket! De miért ütközöm falnak?
Mikor el sem indultam, mert hagytam szívemet ki tisztulni,
A szennyben már nem fürdök, felül tudtam kerekedni.
A sár már nem sebez,a világ nyűge is feledve,
Minden titkom felfedve, bepillanthatsz a lekembe.
Mond mit látsz? Semmit! Az üresség a győzelem,
Ha kérdezed, hogy jó ez így? A válaszom rá : élvezem.
Mert élhetem az életem, a saját utam járhatom,
A világ megváltását, nyugodt szívvel rád hagyom.
Mert én elbuktam, a saját vakságom hajtott,
Megtaláltam az igaz utat mi a tiszta szívben lakott.
Refr.:
Tiszta mint a víz, mit testem takar el: a szív.
Isten szólít engem, ő az igaz útra hív.
De a bárgyú lélek fél, hogy megrontja az ármány.
Szellemem vírága már csak hervadozó páfrány.
Tiszta mint a víz, mit testem takar el: a szív.
Isten szólít engem, ő az igaz útra hív.
De a bárgyú lélek fél, hogy megrontja az ármány.
Szellemem vírága már csak hervadozó páfrány.
Tiszta szívvel igaz úton nem jár minden ember,
Ez nekem mégse fáj,de mégis érdekel.
Mert én segítenék szívesen, ha tudnám merre menjek?
Hol a kérdőjelek mögött a válaszok lesznek.
Kezed megfognám, osztoznék a kínodban,
De nem tudom mert megfulladsz a saját szagodban.
A lélek menthetetlen, hallottam ezt sokszor már,
A bűntudatod sokkal jobban mar a sósavnál.
Ez nagy kár, inkább pihenj egy keveset,
Tedd kezed a szívedre, egyszer biztos megleled.
Nem is kell keresned, hagyd, hogy megtaláljon,
Tárd ki a szíved , engedd, hogy teljesen átjárjon.
Az üresség! Ez nem szimpla hülyeség,
Ha tévednék, akkor sem szakadhat rád az ég.
A döntés a te kezedben, hogy le ülsz és csak vársz,
Vagy jót mosolyogsz rajtam, és tovább állsz!
Refr.:
Tiszta mint a víz, mit testem takar el: a szív.
Isten szólít engem, ő az igaz útra hív.
De a bárgyú lélek fél, hogy megrontja az ármány.
Szellemem vírága már csak hervadozó páfrány.
Tiszta mint a víz, mit testem takar el: a szív.
Isten szólít engem, ő az igaz útra hív.
De a bárgyú lélek fél, hogy megrontja az ármány.
Szellemem vírága már csak hervadozó páfrány.
Tisztelettel adózom nektek, már nem félek,
Ismételni tudom csak azt, amivel egyet értek.
Szívem hevesebben ver, újabb reményt kaptam,
Zaklatott a gondolat, magamtól miért nem haladtam?
Temetem a múltam, mert a kezemet fogtátok,
A szellemem megtisztult! Jobban látok!
Szememből a szálka is magától pergett ki,
Zöld rétet látok, Szabi a lepkéket kergeti.
Így képzelem a jövőt, mi itt van a jelenben,
Valósággá vált, mit egykor nem is reméltem.
Igaz élt bennem a láng, de csak halványan pislákolt,
Gátakat szakít át, most hevesen fel lángolt.
Az érzéseim újultak, lelki üdvöm megleltem,
Zavarodott elmém sem kínoz már engem.
Úgy, ahogy azt régen 1001 szer tette,
Tiszta szívem, testem az Igaz útra terelgette!
Refr.:
Tiszta mint a víz, mit testem takar el: a szív.
Isten szólít engem, ő az igaz útra hív.
De a bárgyú lélek fél, hogy megrontja az ármány.
Szellemem vírága már csak hervadozó páfrány.
Tiszta mint a víz, mit testem takar el: a szív.
Isten szólít engem, ő az igaz útra hív.
De a bárgyú lélek fél, hogy megrontja az ármány.
Szellemem vírága már csak hervadozó páfrány.
Tiszta mint a víz, mit testem takar el: a szív.
Isten szólít engem, ő az igaz útra hív.
De a bárgyú lélek fél, hogy megrontja az ármány.
Szellemem vírága már csak hervadozó páfrány.
Tiszta mint a víz, mit testem takar el: a szív.
Isten szólít engem, ő az igaz útra hív.
De a bárgyú lélek fél, hogy megrontja az ármány.
Szellemem vírága már csak hervadozó páfrány.
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
