|
|
|
| Előadó: | Mes |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Mes |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1:
Voltam boldog,te lemaradtál mindenről.
Voltam szomorú,de tanultam az életből.
Voltam jó barát,aztán senki lettem.
Voltam testvér,majd a véremet temettem.
Anyák napján ott voltál?!Tanultam verset!
Tényleg nem szántál rám,egy percet sem.
Nem szégyenlem az életem,ez az énem.
Neked semmi,van akinek én voltam a minden.
Napjaimat álomvilágban élem,
Jó kedvem lelkekben mérem
A szívemben őrzöm,a kezembe kérem
a kulcsot,ez börtön, ja...nekem ez börtön.
Te bocsánatot várod,én az életemet kérem
Nem értem!Te éltél,nekem kialudt a fényem.
Bár voltak mellettem,nem kellett soha félnem
De nem volt anyám,ezért nem volt meg minden!!
2x:
Anyu hazudtál nekem, azt mondtad mindig itt leszel,megérzed,hogyha baj van
Hazudtál nekem,nem mondta senki,mi lesz velem majd a bajban.
Anyu hazudtál nekem,nem mondtad,ennyire fáj majd az élet!
Anyu erős lettem ,a haláltól sem félek.
2:
Kérdések-válaszok,én teszem,én adom.
Álmomban élek,életről álmodom.
Mit te kimutatsz,én itt megélem bent.
Nekem most kezdődik,mi neked tönkrement.
Miért kellett nekem a te hibádból tanulnom?
Miért kellett nélkülöznöm, lemondanom?
egy személyre szabott utam,egyedül járom.
És hogy történjen valami,harmóniára vágyom.
Hogy teremtsek családot,ha nem tudom milyen az?!
Honnan tudjam hogyan jó.ha nem láttam milyen az?!
Hogy legyek felnőtt,ha gyermek sem voltam?!
Honnan tudták volna mi van,hisz soha sem mondtam?!
Megfontoltan előre,mindent átgondoltam
Hol egyedül,hol barátokkal jártam.
Voltam rossz,néha jó,szerektől szálltam.
Most már azt se tudom,mi volt,mire vágytam.
Csak menni előre,ez maradt számomra.
És ha bontok egy üveggel,iszom a holnapra,
Mert a mától talán semmit se várhatok.
Rég elmúlt minden,innentől csak távlatok.
Sokan meg sem értik,mi az mit világnak átadok.
Barátom jegyezd meg,szárnyak nélkül szállhattok.
De barátom jegyezd meg,én veletek maradok.
4x:
anyu hazudtak nekem,azt mondták itt lesznek,megérzik,majd,ha baj van.
Hazudtak nekem,nem mondták,nem lesznek itt majd a bajban.
Anyu mindenki hazudott,és annyira fáj most az élet.
Anyu erős lettem,a haláltól sem félek!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
