|
|
|
| Előadó: | Vámpírok bálja (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor Michael Kunze |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Chagal (vámpír):
Slussz-passz a szundítás!
Magda (vámpír):
Ki kért meg, hogy lármázz?
Chagal (vámpír):
Ideje fölkelni, mindjárt kezdődik a bál!
Magda (vámpír):
Milyen bál? Téged oda be sem engednek!
Chagal (vámpír):
Miért?
Magda (vámpír):
Nézz már magadra! Szánalmas vagy!
Chagal (vámpír):
Akkor legfeljebb aluszkálok még egy picinykét veled!
Magda (vámpír):
Velem? Szégyellhetnéd magad Chagal!
Chagal (vámpír):
Miért?
Magda (vámpír):
Harapdálni a nyakamat? Szívni a véremet?
Chagal(vámpír):
Ugyan már!
Miért ne szívhatnám ki én a véred,
Ha egy másik mindig engem szív?
Mert az ember is egy állat tényleg,
Csak a más vérétől lesz aktív.
Amit mindenki tesz hogy lesz vétek?
Aki kóstolta mind többet kér.
Legyen hatalom vagy pénz oly mindegy
Fő hogy még több legyen nincs más cél!
Ki nem vesz részt a vérszívásba' felkopik az álla!
Ki nem szart soha másokra, azt végül mind leszarja!
Szívd fel magad rád fér,
Egy kis friss és lágy vér.
Gyorsan áthat meg nem árthat,
Mindjárt jobb mint ott panaszkodj!
Magda (vámpír):
Amíg még éltem
Undort hoztál!
De mióta így szívsz
Lásd egész jó vagy már!
Ezt tenni oly morbid!
Teszek rá hogy morbid!
Mikor tépáztad a fűzőm,
Sokszor túl sok volt a nyűgből!
Most ha rám tapad e száj,
Egy nap háromszor se fáj!
Chagal (vámpír):
Mi hát a baj,
Szívlak és szívsz te is,
Hisz mindenki szív még csak szép!
Mikor mi kell, azt vesszük el mindig a másikét!
Van úgy hogy vért vagy éppen szerelmet ohh, vagy pénzt!
Na, csicsíja, babúja!
Chagal(vámpír) & Magda (vámpír):
Mi hát a baj,
Szívlak és szívsz te is,
Hisz mindenki szív még csak szép!
Mikor mi kell, azt vesszük el mindig a másikét!
Van úgy hogy vért vagy éppen szerelmet ohh, vagy pénzt!
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
