|
|
|
| Előadó: | Alvin és a mókusok |
|---|---|
| Album: | Az élet szaga |
| Megjelenés: | 2000 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Pásztor István |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Alvin Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Csak egy átlagos napnak indult ez is, mint a többi:
Mint minden reggel negyed nyolckor felkelek
Túl lusta vagyok boltba menni, üres a hûtõ
Na ennyit arról, hogy ma mi a faszt egyek.
Nem baj, van cigi, kávé, vitamin A, B,
Ölembe öntöm, semeddig nem tart
Felmérem a helyzetem és nyugtázom:
Na végre úgy nézek ki, mint aki beszart.
Na gyerünk, zuhanyozás, meleg víz, mosakodás,
Jaj, de elromlott a bojlerem!
A szobámba indulva megfogadom,
Hogy ezt a vízmelegítõ készüléket szétverem.
De állj, állj! Itt a tükör elõtt, közelebb megyek, közelebb megyek
Most nézem meg magam: csipás a szemem és ráadásul
Akárhogy zselézem, nem lapul a hajam.
Mindeddig nyugatatóan hatott az a, az a tény,
Hogy vissza tudok jutni majd a lakásba,
De ez szertefoszlott illúzió, a nagy rohanásban
A kulcsomat is beletörtem a zárba.
Nyugi, nyugi, idõben voltam és lehiggadtam volna,
Ha nem botlok egy könyvárus Jehovába,
Lábbal festették, vagy mit magyarázott
Mondtam, hogy na menj az Isten f***ára!
Az óra jár, a fõnök vár, kibasz, hogyha nem leszek ott idõben,
Hogy is fogalmazhatnék, úgy érzem magam,
Mint az elkent légyszar az asztalterítõben.
Rohanok, izzadok, igazi fitt vagyok
Beérkezem, hónaljam bimbózó rózsa.
Kések, lebaszás; kirúgnak, kibaszás
Mindig errõl álmodtam, ez vált valóra.
Hazaérkezem, édes otthon, a záram másfél óra alatt feltöröm,
Ágyba fekve kapcsolom a tévét, de nemsokára pofámra fagy az öröm:
Valami jólfésült mosolygó, öltönyös úr a pódiumra szökken,
Taglalni, ecsetelni kezdi, hogy a munkanélküliség két éve csökken,
Csak drágább a tej, a gyógyszer, meg a kenyér,
Drágul a gáz, a víz, a villany,
Így is mindenki vígan megél, ja és a trafipax is sûrûbben villan.
Azt hiszed, hogy örülök, hogy ettõl a hírtõl én is izgalomba jövök és felállok?
Nem tudom sajnos az anyja nevét, csak egyszerûen fantáziálok!
Pont jókor, csak ez hiányzott már! Fiatal vagyok, fûtsön a kalandvágy,
Pont jókor, csak ez hiányzott, pár évig még bírom talán!
Legyek optimista? Rendben, túl nagy elvárás ez magammal szemben,
Megnyerem a fõdíjat a totón, a lottón, vagy a tombolán!
Pont jókor, csak ez hiányzott már! Fiatal vagyok, fûtsön a kalandvágy,
Pont jókor, csak ez hiányzott, pár évig még bírom talán!
Legyek optimista? Rendben, túl nagy elvárás ez magammal szemben,
Megnyerem a fõdíjat a totón, a lottón, vagy a tombolán!
A 2019-es A Dalban és szintén abban az évben a Petőfi Zenei Díjkiosztón is az év dalszövegírója elismerést kapta. Majd eddigi pályafutását megkoronázva 2022-ben is a legjobb dalszövegírónak választották Szepesi Mátyást, ezúttal az Artisjus döntnökei. Saját együttese, a Konyha mellett számtalan produkciónak alkotott illetve jelenleg is ír. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen körülmények között szokott dalszöveget szerezni, milyen impulzusok érik, és mik a praktikái.
Szepesi Mátyás-dalszövegek itt.
- Mit éreztél, amikor megtudtad, hogy Artisjus-díjat kapsz?
Szürreális volt, nem akartam elhinni. Nagyon sokáig minimális szakmai visszajelzést kaptam, aztán három év alatt szinte minden díjat megkaptam, időm sem volt álmodozni róla. Nagyon jól esik természetesen, volt bennem először egy kis félelem, hogy mostantól nehezebb lesz bármit leírni a saját elvárásaim miatt, de az azóta eltelt időben szerencsére inkább azt látom, hogy önbizalmat adott, kevesebbet görcsölök mint régen.
- Mennyire könnyen vagy nehezen szülöd meg a dalszövegeket? Vannak praktikáid?
Nagyon vegyes a kép, volt szöveg ami öt perc és volt ami tizenkét év alatt készült el.
Praktikák és hipotézisek mindig jönnek és mennek, most ami nagyjából egyezik minden folyamatban, hogy igyekszem ösztönös pillanatokból kiindulni és próbálok nem leírni semmit "tisztán agyból" - az a logika, amivel a hétköznapokban működök, az a dalszövegben unalmas és erőltetett.
- Mi volt a legkülönlegesebb szituáció, amikor a múzsa homlokon csókolt?
Fú. Chat-ablakban lógva, filmnézés, sétálás vagy autóvezetés közben, turnébuszban ülve - ezek furának hathatnak, de sokat elmondanak az ihlet természetéről. Ami még nekem is meglepő volt: edzőterem öltözőjében, gyereket iskolába kísérve, parkolás (!!!) közben.
- Mit tehet egy jó dalszövegíró? Sok tartalmat fogyaszt, verseket olvas annak érdekében, hogy minél több inspiráció érje, vagy épp fordítva, hogy ne érje túl sok külső befolyás?
Örök kérdés. Szerelmem költő és író, ő inkább az utóbbi módszer híve, én inkább az előzőé. Az írásra vonatkoztatva egészen pontosan azért veszek elő újra és újra bizonyos szövegeket (dalokat, verseket, ad absurdum rapszövegeket, filmes dialógusokat) hogy emlékeztessem magam, mi az a színvonal, ami alá nem megyünk, amitől az érzéseim vagy a belső logikám nem téríthet el, akkor is ha utóbbiak szerint kerek lett, amit leírtam. Egyébként meg azért fogyasztok kultúrát, mert anélkül nem tudok élni, vagy legalábbis nem gondolom, hogy érdemes.
- Számtalan példa van arra, akár nagy költőink, akár kortárs szerzők esetében, hogy nehéz körülmények között születtek maradandó alkotások. Tényleg nagyobb inspirációt jelent, ha "borús az ég", mint amikor "süt a nap"?
Abszolút, több dolog miatt is. Egyrészt ilyenkor olyan dolgokat élünk át, amiket ritkán, másrészt - ezzel összefüggésben - amikor az emberekben érzelmek dúlnak, távolabb kerül a valóságtól, ami a legfontosabb kulcs az íráskor. Harmadrészt van Bereményi Gézának az a gondolata, amit nagyon szeretek, nem fogom tudni pontosan idézni: "Ha valamit nem tudsz megoldani az életedben, oldd meg egy dalban".
- Szerinted kik a jó dalszövegírók, és miért? Tudnál példát itthon és külföldön, indoklással?
Én azokat szeretem, akik számomra, mint "hétköznapi, érző" ember számára is átélhető dolgokat írnak úgy, hogy a szöveg/nyelvhasználatukkal saját, felismerhető, izgalmas világot teremtenek. Nagyon sok mindenkit szeretek, azzal a fenntartással, hogy nem minden szerző minden szövegét szeretem, ilyenkor sokszor döntenek szubjektív szempontok is - pl egy téma engem érdekel-megérint-e vagy nem. Legnagyobb kedvenceim: Bérczesi Robi, Beton.Hofi, Kiss Tibi, Beck Zoli, nem magyarok közül pedig Ani DiFranco.
- Nem mondhatok le magamról címmel nemrégiben dallal, és hozzá forgatott klippel jött ki a Konyha. Mi ihlette a dalt?
Egy átmeneti személyes krízishelyzet, amikor hónapok érzelmi munkáját láttam a kukában landolni. A végleges szöveg fókusza nem ez lett teljesen, de sokszor van az a pont, amikor a már megszületett szövegrészlet - jelen esetben a refrén – elkormányozza a folytatást a valóságtól, ami nem is baj, mert olyat mint a valóság, úgysem lehet írni (meg minek).
- Hogyan alakul a Konyha élete a következő hónapokban?
Hálistennek sűrűn, az elmúlt években sem unatkoztunk tavasztól őszig és úgy néz ki idén még több koncertünk lesz a szezonban. Emellett a hatodik lemezünk írásának hajrájában vagyunk, jelen állás szerint júniusban stúdióba vonulunk, ősszel kiadjuk és bemutatjuk az új albumot. Munkacímünk egy darabig "Madridi gép" volt, ez nemrég "Elveszíteni hoztam"-ra változott. Hangzásilag visszatérünk a korai nyersebb világunkhoz, ezzel párhuzamosan zeneileg viszont egyszerre lesz érettebb és kísérletezőbb, bekerült sok soulos-jazzes akkord és apró finomság.
