


| Előadó: | Mes |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Mes |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

1:
Mikor rájössz, hogy minden más,
Mikor azt hitted megkaptál valakit,
akkor egy látomás bekarcol,belül szétszakít
mentenéd ki menthető, nincs már kit
egyszer úgy látod mindenki átvert,
te ugyanaz maradtál,mindenki más lett
mikor már nincs barát,nincs szerető nő
megszűnik a fény,nem táplál a levegő
kiöntöd magadból,azt mondják gyenge vagy
közben tudod,ha kell odateszed magad.
100+100 barát,de a gondokon tudod jól
egyik sem segíthet át,
mi történt miért kell ennek lennie
nincs válasz,életnek tovább kell mennie
persze bevált módszer mindent leszarhatsz,
ezzel talán egy kis időt kaphatsz
Refrén:
Úgy látod mindenki átvert
te ugyanaz maradtál mindenki más lett
el kell fogadnod ez az élet
el kell fogadnom ebben élek
ha eldobok minden rosszat
attól nem lesz az élet hosszabb.
De tudom jót tettem és ez éltet,
tudom meghallgatsz remélem érted.
Refrén:
Úgy látod mindenki átvert
te ugyanaz maradtál mindenki más lett
el kell fogadnod ez az élet
el kell fogadnom ebben élek
ha eldobok minden rosszat
attól nem lesz az élet hosszabb.
De tudom jót tettem és ez éltet,
tudom meghallgatsz remélem érted.
2:
Életből életbe, álomból álomba
mondd a szemembe,tedd a karomba
ne vágj a szavamba,kiszáradt szavanna
mi eddig őserdő,utolsó napom ma,
de addig még talán veletek lehetek
adom az értelmet nem pedig szemetet
nézem a szemetek árad a szeretet
újabb szeletet szelhetek neked,
csak egy szójáték nézd az értelmét
majd ha véget ért ,adj még esélyt
hogy a végveszélyt elkerülve, nyugodtan
olvass még egy mesét.Ne nézd a szemét,
megéget ennek barátom semmi nem vethet véget
az utcán kemény,a májkba értelmes
zenédbe jampa tovább nem érdemes
mondanom,innentől mindenki vágja
addig ríl míg csak hallja nem látja
hagyd a szavakat, és egyedül bizonyíts,
ha embernek tartalak,kérlek hogy taníts
Refrén:
Úgy látod mindenki átvert
te ugyanaz maradtál mindenki más lett
el kell fogadnod ez az élet
el kell fogadnom ebben élek
ha eldobok minden rosszat
attól nem lesz az élet hosszabb.
De tudom jót tettem és ez éltet,
tudom meghallgatsz remélem érted.
Refrén:
Úgy látod mindenki átvert
te ugyanaz maradtál mindenki más lett
el kell fogadnod ez az élet
el kell fogadnom ebben élek
ha eldobok minden rosszat
attól nem lesz az élet hosszabb.
De tudom jót tettem és ez éltet,
tudom meghallgatsz remélem érted.
Életből életbe, álomból álomba.
Ha kell odateszed magad.
Bekarcol,belül szétszakít.
Nincs már nincs már...



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala