|
|
|
| Előadó: | Horus & Őzi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Horus Botzi |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Horus & Őzi,Botzi: Nem az...
Őzi:
Itt semmi nem a régi, haladunk a korral,
csak én nem fogom fel, szurkálódunk szóval,
tegnapot túl éltem, a mait meg próbálom,
a holnaphoz lefekszem, mert a szerencse csak szép álom.
Riadó reggel, kávé majd rohanás
sablonos érzés ez a mindennapos körforgás,
furcsaságok hada, köztük elégé érdekes,
hogy azt kell megbecsülnöm, ami természetes.
Másnak vagy neked, nektek vagy önöknek a lényege csak 1,
hogy csurogjon a főnöknek ígért,ígéret,mely poénnak tárgya lesz
olvass hazugságot,talán időben ágyba tesz,
vacsora után egy csók még a párodnak, egy nagy mosoly neki,
hogy nyugodtan álmodjak.
Orvosban bízni elég bizonytalan, kis koma
ha fel is mutat valamit az a pénzért vett diploma!
Refrén:
Ez a világ nem sokat kér,
sőt elfelejti mit ígér,
hogyha nem figyelsz és nem fülelsz.
Mindenbe bele szól az élet,
neki nem mindegy, hogy élet,
neki nem számít a külső,
neki nem számít a méret,
hogyha kéred megmutatja
mi az,ami nem az. Hát semmi...
minden más úgyhogy Szevasz!
Horus:
Ez egy jobb, ez egy bal csak úgy csattan a szó,
ha megjelensz az úton,csak 1 hang hallható,
tudom unalmas a adó,de csak én vagyok a bátor,
a többi seggel menekül pedig nem 1 diktátor jött vissza:
Uuhh...nagy menő,Hé főnök az izom trikó tiszta redő!
Azta! Paradicsom madár a légtérben,
melegfront érkezik kis nyomás a végbélben
ezt ugye bár senki nem hiszi el nekem,
nem baj, a lényeg, hogy én vágom
mit is rejteget a sejhaj,de mégis
nem már, mit látnak a szikla, pedig az
ilyen fasziknak elég egy csöppnyi szikla,
és robban a könnybomba. Pityereg a nyomorék,
apucinak telefon a lopakodó oda lép és támad,
nehogy a fiad seggébe állítsam a lábad.
Héé töröld már meg a szádat!
Refrén:
Ez a világ...
Botzi:
Dobnak egy respecktet,ahogy kenem el a streeten,
Nem vagyok Pál utcai, nem rágódom a gitten.
Jól van túl vicce, van pár nevetséges fazon,
Tele velük néhány megrakodott vagon,
felgyülemlet vagyon, meg a vastagbőr az arcon,
helyet kínál annak amit úgy hívnak haszon.
Nézd csak ezt a kölyköt!
Azt sem tudja mit beszél, azt hiszi, majd előre
tolja tán a szembeszél?
A Kárpátok ölete,kicsi helyen, nincsen getto,
Ez nem Bronx fiam, csupán szád szélén a lecsó,
Lecsordul, mint bizalmatlan könnycsepp az arcon,
Csak a rím kitartson, míg túl jutsz a harcon,
Lóg rajta a pelenka, mint tehénen a gatya,
Ordítja respeckt, MoFaya,
Ha túl erőltet bármit,egyszerr fázik
Sem ő, sem a világ nem az aminek látszik!
Refrén (3x):
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
