|
|
|
| Előadó: | Roxx 69 |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Peck László Lőrincz Viktor |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ha lenne még erőm hozzá
Újra kezdeném
Ha lenne még időm hozzá
Nem engedném
Minek a harc, ha hiábavaló
Túl kevés ma a szó
Messzire tűnik a vágy
Mi hajt száz viharon át
Ha lenne még esély talán
Nem aggódnék
Ha egyszer megtalálhatnám
Az utat feléd!
Mindenen átgázolnék én
Ha volna miért
Hidd el, boldogan tűzbe mennék
A holnapért!
Minek a harc, ha hiábavaló
Túl kevés ma a szó
Messzire tűnik a vágy
Mi hajt száz viharon át
El sem hinnéd
Mennyit vártam rád
/Úgy vártam rád/
Mennyi éjjel, nem is gondolnád
/Vágynék még rád/
Csak álnok, semmi álmok
De merre a boldogság
El sem hinnéd
Minek a harc, ha hiábavaló
Túl kevés ma a szó
Messzire tűnik a vágy
Mi hajt száz viharon át
El sem hinnéd
Mennyit vártam rád
/Úgy vártam rád/
Mennyi éjjel, nem is gondolnád
/Vágynék még rád/
Csak álnok, semmi álmok
De merre a boldogság
El sem hinnéd
Mennyit vártam rád
A Concerto Budapest október 24-én a Müpában ünnepi hangversenyt ad az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére.
A hangversenyen Keller András vezényletével Liszt Hungaria című szimfonikus költeménye, Dohnányi Változatok egy gyermekdalra és Beethoven "Eroica" szimfóniája hangzik el Várjon Dénes zongoraművész közreműködésével.
Liszt Ferenc Hungaria című szimfonikus költeménye a magyar hazafiság, a nemzeti öntudat és a szellemi tartás egyik legnemesebb megnyilvánulása.
Az 1856-ban bemutatott mű a haza iránti elkötelezettség és a hősi küzdelem zenei megfogalmazása, amely a diadal és az áldozat közti feszültséget egyaránt megjeleníti.
A Hungaria az első igazán magyar stílusú szimfonikus költemény, amely a Szabadságharc szellemiségét nem gyászban, hanem a jövőbe vetett hittel és felemelő erővel idézi meg.
Akoncert második darabja, Dohnányi Ernő Változatok egy gyermekdalra című kompozíciója a magyar zenetörténet egyik legkedveltebb és legszellemesebb alkotása.
A Gyermekdal-variációk többet árul el Dohnányi művészi személyiségéről, mint bármely megőrzött zongorafelvétele. Az 1914-ben született alkotásban derű, kifinomult mesterségbeli tudás és természetes virtuozitás fonódik egybe. A mű zongoraszólamát Várjon Dénes szólaltatja meg, akinek előadása mindig a zenei részletek iránti érzékenységet és a formai arányérzéket egyesíti.
Az est zárásaként Beethoven 3. (Esz-dúr) "Eroica" szimfóniája hangzik el
A zenetörténet egyik legnagyobb hatású és legforradalmibb műve. A komponista eredetileg Bonaparte Napóleonnak szánta a művet, ám amikor Napóleon az önkényuralom jelképévé vált, Beethoven visszavonta ajánlását. Az Eroica így az emberi szabadság és méltóság himnuszaként vált halhatatlanná.
A szimfónia négy tétele egy hős útját és küzdelmét idézi meg
Az első tétel hatalmas energiája a hősi akaratot, a gyászinduló a veszteség fájdalmát, a scherzo az élet újraéledését, míg a záróvariációk a megdicsőülést fejezik ki.
Az Eroica az emberi kitartás, a teremtő szellem és a szabadságvágy zenei megtestesülése - mindazé, amiért 1956 hősei is kiálltak.
Kiemelt kép: Múzeum körút 27., 1956.
Fotó: Fortepan/Peter Isaac
