|
|
|
…Magyarország…Magyarország…Magyarország…
Afitta:
Én nem kértem kölcsön, nincs zálog a reppemre
Amin nappal állok, az álmomban temet be
Úgy porzik a szöveg, mint a kiutak a záporban
De számodra, vége gyerek, záróra
Eltemet a szavatok, eltemet a reppetek
Magyar vagyok, de a magyartól nem rettegek
Nem érzem versenynek, ez nekem nem kihívás
Az országot elverem, minek nekem hígítás
Nem látok angyalokat, manapság csak lidérceket
Az Isten tudja vajon engem miként szeret
Hogy mi késztetett, felébred egész Tolna megye
Mert ceruzám tompa hegye hozza el a vidék szelet
Vitéz lehet, ki megsiratja a hősöket
A mostani helyzetben tördeljük az öklöket
Hazafiak! Lobogjon az a magyar zászló!
Magad jársz jól! Akármit is magyarázol!
…magyar vagyok, de a magyartól nem rettegek…
...felébred egész Tolna megye
mert ceruzám tompa hegye hozza el a vidék szelet…
Szab:
Magyarország, egy újabb napra virradtál
Nem múlik a gyűlölet, amin te meg vigadnál
Rajtam a bilincs szoros, mint a Giblaltár
Védeném az országot, de a fele kihalt már
Megtanultunk mi is már kacagva borulni
Az ország lába elé, hátraarccal vonulni
Olyan nem lesz, hogy én végképp megállok
Mert nem tetszik az amit a térképen látok
Egyhelyben maradok, ha nem látom az értelmet
Hazafi vagyok, reppel nyújtok védelmet
Vannak itt is páran, kiket szeretni
Úgy tudok, mint az országból kikecmeregni (sehogy…)
Megfojtanak lassan az egyenlőtlen esélyek
Magyar mesét ne a temetőben meséljek
Hazafiak! Lobogjon az a magyar zászló!
Magad jársz jól! Akármit is magyarázol!
…hazafi vagyok, reppel nyújtok védelmet…
…Hazafiak! Lobogjon az a magyar zászló!.
Magyarország! A zászlóra vér ömlött
Még nem is látták, de máris eltépődött
Kelj fel a porból és járj egyenesen!
Leírtam mit gondolok már nem egy versben…
Afitta:
Komor gyereknek, szerintem csak komoranyát
Komolyan mondom nem bírom ezt a nyomortanyát
Itt az téved először, aki előbb nyomott alád
Cirkusz vagy te politika és egésznap nyomod a bált…
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.
