|
|
|
| Előadó: | Funktasztikus |
|---|---|
| Album: | Jelentések Fanyarországról |
| Megjelenés: | 2009 |
| Hossz: | 2:59 |
| Szövegírók: |
Csató Adorján |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
"Boldog vagyok, hogy a világtörténelem egyik legnagyobb eseményében a magam kis erejével részt vehetttem... Most aztán nagyon halkan, hogy: [...]"
Ref:
Ablakpárkányon, a neonfényben újjá születek.
Elvétve gyöngybetűvel írott utca köveket hagyok,
(Mert) mindig is egy elégedetlen,
ingyen élő, istenfélő, örök kölyök maradok.
Mielőtt megcsapolnám az írói vénám,
leragadok egy sémán,
hogy mért pont én rám
esett a választás, isteni sugallat
fülledt keleti fuvallat műve,
a paradicsomból száműzve...
Bááázeghh...
Keserű a keserlyű húsa,
a játékszabályok merőben más aspektusa,
utca testamentuma, futtatott aranyduma.
Faggatom a vasbetont, ha úgy alakul
nap, mint nap, hogy rám vetül árnyéka.
(Ez...)
Szürke vadrózsák szülte valósága.
(Az...)
Hunyorítva átlátok a magányon.
A befalazott képzelet áthág minden szabályon.
Egy dobozba zárt jellem: egy halk hang.
A többségnek infantilis, nekem a hitem.
Kincs, ami nincs, mint egy David Lynch filmen,
ilyen, tulipános fun funk.
Egy szó... lehet szívszorító.
Egy szem... szilánkosra tört tükrében.
Egy száj... nem jár, ha nem muszáj.
Egy kéz... nehéz időket idéz.
Ref:
Ablakpárkányon, a neonfényben újjá születek.
Elvétve gyöngybetűvel írott utca köveket hagyok,
(Mert) mindig is egy elégedetlen,
ingyen élő, isten félő, örök kölyök maradok.
Én már láttam
számtalan szegény nyomorban
boldogan öngyilkos milliomost,
gyémántos palotában, és levágtam,
hogy a kötegek csak kötelek.
A barátok is maradékon marakodó ölebek.
A bizalom egy kihaló félben lévő fogalom.
Aggodalom helyett rezzenéstelen arccal fogadom azt,
régóta eltemetett kaszt,
utolsó példánya révén a falára akaszt.
Idősödő műgyűjtő birtokában a poros trófeák.
Saját hazájukban megvetett próféták.
Depresszió, impresszió, de más is;
eredendő nyakra tekeredő áspis.
Erős ház a miénk, de a szobámnak nincs ablaka.
Ne kérj számon semmit a Mustangtól, ha nincs abrakadabra.
Akik szánalomra méltó sportot űznek, eltűnnek.
Merem remélni a sortűznek
????? mint a malária, lassan, de biztosan.
Szürke hályogtól is látni, csak piszkosan.
Eltévedtetek hibátlanok!
Ki mondta, hogy a vakok a világtalanok?
Ref:
Ablakpárkányon, a neonfényben újjá születek.
Elvétve gyöngybetűvel írott utca köveket hagyok,
(Mert) mindig is egy elégedetlen,
ingyen élő, isten félő, örök kölyök maradok.
Ha belülről fázol,
ha elfáradtál a szájpróbálgatástól,
néha tárd ki vakablakod.
Tarts az arcod a fénysugarak felé,
és áttetszővé válnak a falak.
Idővel értelmet kapnak az elcsépelt szavak.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
