|
|
|
| Előadó: | Funktasztikus |
|---|---|
| Album: | Jelentések Fanyarországról |
| Megjelenés: | 2009 |
| Hossz: | 2:59 |
| Szövegírók: |
Csató Adorján |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
"Boldog vagyok, hogy a világtörténelem egyik legnagyobb eseményében a magam kis erejével részt vehetttem... Most aztán nagyon halkan, hogy: [...]"
Ref:
Ablakpárkányon, a neonfényben újjá születek.
Elvétve gyöngybetűvel írott utca köveket hagyok,
(Mert) mindig is egy elégedetlen,
ingyen élő, istenfélő, örök kölyök maradok.
Mielőtt megcsapolnám az írói vénám,
leragadok egy sémán,
hogy mért pont én rám
esett a választás, isteni sugallat
fülledt keleti fuvallat műve,
a paradicsomból száműzve...
Bááázeghh...
Keserű a keserlyű húsa,
a játékszabályok merőben más aspektusa,
utca testamentuma, futtatott aranyduma.
Faggatom a vasbetont, ha úgy alakul
nap, mint nap, hogy rám vetül árnyéka.
(Ez...)
Szürke vadrózsák szülte valósága.
(Az...)
Hunyorítva átlátok a magányon.
A befalazott képzelet áthág minden szabályon.
Egy dobozba zárt jellem: egy halk hang.
A többségnek infantilis, nekem a hitem.
Kincs, ami nincs, mint egy David Lynch filmen,
ilyen, tulipános fun funk.
Egy szó... lehet szívszorító.
Egy szem... szilánkosra tört tükrében.
Egy száj... nem jár, ha nem muszáj.
Egy kéz... nehéz időket idéz.
Ref:
Ablakpárkányon, a neonfényben újjá születek.
Elvétve gyöngybetűvel írott utca köveket hagyok,
(Mert) mindig is egy elégedetlen,
ingyen élő, isten félő, örök kölyök maradok.
Én már láttam
számtalan szegény nyomorban
boldogan öngyilkos milliomost,
gyémántos palotában, és levágtam,
hogy a kötegek csak kötelek.
A barátok is maradékon marakodó ölebek.
A bizalom egy kihaló félben lévő fogalom.
Aggodalom helyett rezzenéstelen arccal fogadom azt,
régóta eltemetett kaszt,
utolsó példánya révén a falára akaszt.
Idősödő műgyűjtő birtokában a poros trófeák.
Saját hazájukban megvetett próféták.
Depresszió, impresszió, de más is;
eredendő nyakra tekeredő áspis.
Erős ház a miénk, de a szobámnak nincs ablaka.
Ne kérj számon semmit a Mustangtól, ha nincs abrakadabra.
Akik szánalomra méltó sportot űznek, eltűnnek.
Merem remélni a sortűznek
????? mint a malária, lassan, de biztosan.
Szürke hályogtól is látni, csak piszkosan.
Eltévedtetek hibátlanok!
Ki mondta, hogy a vakok a világtalanok?
Ref:
Ablakpárkányon, a neonfényben újjá születek.
Elvétve gyöngybetűvel írott utca köveket hagyok,
(Mert) mindig is egy elégedetlen,
ingyen élő, isten félő, örök kölyök maradok.
Ha belülről fázol,
ha elfáradtál a szájpróbálgatástól,
néha tárd ki vakablakod.
Tarts az arcod a fénysugarak felé,
és áttetszővé válnak a falak.
Idővel értelmet kapnak az elcsépelt szavak.
Erőteljesen rúgja rá az ajtót a 2026-os évre a Down For Whatever. Megérkezett legújabb daluk, a „Menekülj tőlem!”, amely ezúttal is hozza a zenekartól megszokott intenzív megszólalást.
A sötétebb hangulatú szerzemény tökéletesen vetíti előre azt az irányt, amely a banda hamarosan érkező új nagylemezén teljesedik majd ki.
Itt a Menekülj tőlem!
A leginkább modern rock jegyekkel építkező zenekar számára a tavalyi esztendő kiemelkedő volt, hiszen két jubileumi koncerttel ünnepelték meg a tizedik születésnapjukat (Barba Negra, Dürer Kert), valamint részt vettek az első teljes egészében önálló turnéjukon is.
A most megjelenő „Menekülj tőlem!” nyers őszinteséggel fogalmaz meg belső konfliktusokat - mindezt feszes hangszereléssel és karakteres énektémával.
„A Menekülj tőlem egy bensőséges folyamat eredménye, a személyes démonokról, a szorongásról és az ismétlődő belső hullámvölgyekről szól. A dal középpontjában a lelkiismeret-furdalás áll.
Az a fajta belső elakadás, amikor az ember tudja, hogy nem képes azt nyújtani, amire egy számára fontos személynek szüksége lenne.
A szám a visszatérő, mély felismerések és a saját korlátaink tudata köré szerveződik. A városi képek, a lepusztult utcák, a lámpák és a hajnalok a mentális labirintusaink jelképei. Ezek a szimbolikus elemek az elveszettséget, az elakadás érzését és a kiút hiányát jelenítik meg a dalban. A lámpaoltás például azt a pillanatot jelképezi, amikor már nincs mibe kapaszkodnunk...” - kezdte Diószegi Kiki, a zenekar frontembere.
„Az alkotási folyamat ezúttal eltért a korábbi munkáinktól. A Menekülj tőlem eredetileg egy saját magamnak készült, írt dal volt, amelyet hosszú ideig nem akartam publikálni. Végül a zenekarral együtt dolgoztuk át, megtartva a dallam, a szöveg és az eredeti harmóniák őszinteségét, majd felöltöztettük abba a formába, amelyben most megjelenik.” - tette hozzá.
Zenekari hagyomány, hogy a videóklipeket is ők maguk készítik, Császár Róbert és Zsoldos Dávid irányításával.
„Miután a dal elérte a végleges formáját, Dáviddal együtt elkezdtük kidolgozni, hogyan tudnánk vizuálisan is reflektálni erre a hangulatra. Tudatosan hidegebb színekkel dolgoztunk ebben az image klipben, ugyanakkor a dal erős kettőssége miatt szerettünk volna egy ellenpontot is megjeleníteni benne - így került képbe a vörös tónus.” - kezdte Császár Róbert.
„Az esős, elmosódott képi világot nem utólagos, speciális effektekkel készítettük el, hanem egy 1×1 méteres plexilapot rögzítettünk a kamera elé, amit a felvételek közben permeteztünk vízzel.” - zárta végül a kulisszákat illetően.
2026 sem csak stúdiómunkáról szól majd
A formáció hamarosan miniturnéra indul, amelynek állomásai Debrecen, Tatabánya, Gödöllő és Kaposvár lesznek. Tavasz végén pedig egy újabb friss dal megjelenése várható, tovább építve a közelgő, tíz tételes lemez világát. A Down For Whatever tehát nagy lendülettel, határozott tervekkel vág neki az új évnek - a „Menekülj tőlem!” pedig világos üzenet: a produkció nem lassít, sőt, minden eddiginél tudatosabban halad tovább saját útján.
Fotók: Down For Whatever
