|
|
|
/ÁdE/
alkotni egyszerű, de mögé látni nehéz sokszor
a jó zenész fölött a józan ész egyből leblokkol
betonból készültem, szalmaszálnak látszok,
hajlok rémülten, ha a szél útjában állok
hiába fázok, hanyag a gondoskodás
már nem emberek ihletnek, hanem gondolkodás-módok
az öröm tarsolyából csórok, mint egy piti tolvaj,
adj kölcsön életerőt, a szívem neked kinyitom: majd, ha fagy
te vagy a célpontom ez elégtétel
elvégzem a piszkos munkát, utána fehér kézzel lépek le,
már nem gondolkozom képekbe, és nem vágom a képedbe,
húzz a picsába, inkább elvinném vidámba,
tudom ez kellet volna kezdettől
ha a tartalom csak külcsíny, ugyan mit vártok a reppemtől
a tollam ír, de a szív visz rá az enterre
ami fejben maradt, azt mind eléd rakom egyszerre
refrén 2x:
ha a sorok feldöntenek - könnyű taposni a lábára
az élet ad ötletet - egy év alatt a táblára
az eszszénket véssük fel, a szebb képet a két sz-re
te holnaptól hiszel, mi meg bízunk hogy nem téveszme
/M/
esküdni mertem volna anno, hogyha kéritek,
megértitek, hogy az életem egy hangos napló
napról napra lenyűgözne, de minden tiltott
bátran fordulnék az erőhöz, hogy szétcsaphassak itt-ott
de főleg magunk közt, suttoghatod másnak,
amiért évek óta küzdök, minden másnap
neked értékelten perc, nekem életre egy kincs
közel vihetnek a tűzhöz, amiben megedződünk mind
ez sem véletlen, mert annyi öklöst kaptam,
hogy nincs energiám felállni, és visszasúgni halkan
engedem magam, sodródok reggelről estére,
rágyújtok egy cigire, hátha felejtet az est képe
eljött a pillanat, hogy végre tudjam most már
mi az, mi kell, téged-engem a tudatom vár
de felszakadt a tető, majd egyszer te állsz itt,
és megérted: ha esik, mindenki elázik...
refrén 2x
/ÁdE/
talán az idő begyógyítja, csak hát fertőzött a kötszer
Ádika sánta de te mégis szemből löksz fel,
a szemedből megérdemlek pár cseppet, a csillagomból kráter lett
ezért vagyok rátermett, ez az én eszszém,
és a balszerencsém karöltve, soha nem mondom örökre
mert egyszer úgyis engem köröz le
az élet bicepsze, hiába gyúrok diákhitelre,
ha uzsorások tömkelege ugrik rá a zsebemre (élj)
/Muki/
soha ne félj
mert engem arra kértek
hogy csak egy dolog vezessen: szív és lélek
sorokba fűzöm életem mozaikdarabkáit
lehet utálni, vagy szeretni, nincs más választás itt
mentőövet dobok, az oldalszám végtelen
lehet önző vagyok, de erre visz a két kezem
nem osztozom a csónakból, hiába löktetek
ez nem lesz más holnaptól, csak emellett dönthetek
refrén 4x
Tizennegyedik alkalommal szervezik meg a Wine&Violin Hegedű- és Vonókészítők Szalonját. Az esemény október 11-12-én lesz, a helyszín ezúttal is a Fonó Budai Zeneház.
A Szalonban hazai hegedű- és vonókészítő mesterek mutatkoznak be munkáikkal, az esti koncerteken pedig remekművek szólalnak meg.
A Szalon Faragó-Thököly Márton hegedűkészítő kezdeményezésére jött létre. A kiállított vonós hangszereket kézbe lehet venni, ki lehet próbálni; hegedűk titkai nyílnak meg a látogatók előtt, miközben hazai borászatok nedűit kóstolgathatják a látogatók.
A hangszerkiállítás látogatása mindkét napon ingyenes, akárcsak a vasárnapi teljes program, a koncertet is beleértve. Egyedül a szombat esti koncertre szükséges jegyet vásárolni.
A hangszerkészítő mesterek minden alkalommal az abban az évben elkészült legújabb hangszereikkel mutatkoznak be a kiállításon.
Idén tizenhat mester lesz jelen a 2024-2025-ös évad különleges hangszerkínálatával.
A Wine&Violin Hegedű- és Vonókészítők Szalonja első napján, október 11-én szombaton 15 órakor lesz a kapunyitás, majd 17 órakor a kiállítás-megnyitó és borkóstoló.
A tárlatot, amely 23 óráig látogatható, Tóth Endre zenetörténész nyitja meg, bemutatkozik a Sagmeister Borászat. 17 óra 30 perckor lesz a Hangzáspróba, vagyis a kiállított hangszerek és vonók bemutatása és megszólaltatása.
Az estét a Rácz Cello Quartet koncertje zárja.
Október 12-én vasárnap 12 órától 19 óráig látogatható a kiállítás. 14 órakor kezdődik a Luminare Vonóstrió koncertje a kiállított hangszereken és vonókon; a műsorban Weiner G-moll triója, Dohnányi Szerenádja és Kodály Intermezzója hallható.
Kiemelt kép: illusztráció/Freepik
