|
|
|
/Ben/
Botorkál a gúny.Kopott álmok,fakó vágyak.
Felednélek,ha tudnálak.Ha engedné a múlt.
Temetem a bút,néha beköszönt pár szép nap
Sorsdöntő a kérdés,de Ő válaszra sem méltat.
Hirtelen jött intelem,de van ki mégis hisz nekem
Közhelyek a szíveden,így maradtál itt velem.
Ébreszt a felismerés a felesleges tettek,
Felesel,de retteg felénk őszinték a trackek.
Minden rendben inkább húzd meg magad csendben.
Semmi sem maradt meg egyben,számalommal a szememben.
Mind elégtek a lapok,mindenem meg kapod,
Ha kérnéd,ha szeretnéd,ha szerettél csak vonszolnak a napok.
A jövő több a jelennél.Feleszmél a tudat,ha kell örökké várok.
Köddé válok beléd látok,letörlöm a könnyem.
Könnyen át is léphetsz,hisz hívatlanul jöttem.
/Dóri/
Refrén:
Mondatok,mik üres sorokban állnak.
Emlékek már csak nyomokban várnak.
Becsukom szemem és ezer dolgot látok.
A csillagok kapuin túl békére találok.
"...Az igaz ember lerója a tartozását,és megtartja a szavát. És megtartja a szavát. És megtartja a szavát..."
/Natív/
Zuhanó nappalok és véget nem ért éjszakák.
Könny kimosta párkányom a bú kinyitott ablakában tükörképed néz le rád.
Visszaveri hangodat,az égboltba örök-csillag
Elsötétült,annyi minden megviselte arcodat.
Szemed mint fénybogár,soha meg nem szűnő,csillogás mit elrejt.
Ha sírdogálnál vigaszt nyújt és sejtet még ezer dolgot benned.
Mikor melletted fekszem és fázom.
A gyertyába míg forró könnyem viaszt önt,
Fátyolos a jelen benne csillogsz mint egy igazgyöngy.
Felállítom keresztem üvegszilánk élével.
Belevésem nevem a feláldozás vérével.
Elmesélem neked,más már nem nyugtat,
Éjjelenként tudat alatt ordítom a neved.
Bennem olyan vágyak égnek,rajtuk már semmi nem rendít,
Ha életem egy gitár Te lehetsz az ki megpendít.
Bármi el múlt rajtam és nem lesz már látom,
Az életem egy film szalag és tudat nélkül átvágom.
Hogy hol kezdődik elmondom mikor lelkembe karcoltad,
Szemeim az agyamba,akkor egy arcot rajzoltak.
Mi vagyok azóta,azt te tudod,hisz te alkottad.
Lelket adtál testemnek,bennem a lelket Te tartottad.
És én a tied.Az érzésemre nincs már szó
Örökké tied vagyok,éjjel nappal hiányzol.
/Dóri/
Refrén:
Mondatok,mik üres sorokban állnak.
Emlékek már csak nyomokban várnak.
Becsukom szemem és ezer dolgot látok.
A csillagok kapuin túl békére találok.
Mondatok,mik üres sorokban állnak.
Emlékek már csak nyomokban várnak.
Becsukom szemem és ezer dolgot látok.
A csillagok kapuin túl békére találok.
