|
|
|
| Előadó: | Hobo Blues Band |
|---|---|
| Album: | Csavargók könyve |
| Megjelenés: | 1988 |
| Hossz: | 5:05 |
| Szövegírók: |
Póka Egon Hobo (Földes László) Földes László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Hungaroton |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nagybetûs ünnepek után,
Lassan alszik el az ország,
Vihar elõtti éjszakán,
A lelkek szennyesét mossák.
Arctalan, szomorú katonák
Ülnek a pályaudvaron,
Mitõl olyan mogorvák,
Jobb, ha nem is tudom.
Két öreg áll a fal elõtt,
Szemükbe nevet egy plakát:
"Bízunk a közös jövőben"
Az idő nem ismétli magát.
A fagyó-fogyó mosolyok
Tudom, nem nekem szólnak,
Új lapot ír a történelem,
Majd egyszer, sajnos nem holnap.
Ki állította meg az órát?
Nehéz idők jönnek,
Másik Magyarország,
Félek tőled.
Tudom, hogy szólni kell, vagy lépni,
De arcomba robotok néznek,
Nyelvük magyar, szívük idegen,
Nem tagadom le, hogy félek.
Nem tudom, mit tudnak rólam,
A kódjukat nem ismerem,
Mellettem suttog valaki:
"Nem bírom tovább, Istenem!"
Turisták isznak, nevetnek,
Sietnek felemelt fejjel,
Nem tudom, miben bíznak,
Nem rájuk vár ez a reggel.
Nézik a lányokat, a várost,
A sok büszke szőke részeg.
Hajnal van már és remélem,
Hogy álmodtam az egészet.
Ki állította meg az órát?
Nehéz idők jönnek,
Másik Magyarország,
Félek tőled.
Emlékeik tovább élnek,
Mindig mint az álmok,
Másik Magyarország,
Jó reggelt kívánok!
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
