|
|
|
Lopott lóval vágtatok a ködben
Betyár nőnek érzem magam
Átsuhanok egy város felett
S lepillantok boldogan
Lenn zúg, kavarog az élet!
Lenn zúg talán A Nagy folyó!
Hülyén érzem magam veled,
Ha rám borul a mélabú!
Most már tudom, érzem végre:
Boszorkány vagyok az égbolton.
Kacajom harsan az éjszakában,
-de benneteket elborít a borzalom!
Mennem kell: Az idő szólít,
Egy késdobáló vagyok már,
De Fekete Macska leszek talán,
-s átfutok előtted az utcán.
Lenn zúg, kavarog az élet!...
Suhanok az égen, suhanok a légben
Egy rituális éjszakán
Pofont osztok az arcotokra,
-de minden ütés NEKEM FÁJ!
Lódobogás az ablakok alatt...
Egy kivert kutya csüggedtebb...
Landolok a VALÓSÁGBAN,
-s összetörök bennetek!
Lenn zúg, kavarog az élet!...
