Előadó: | I Don't Know |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Ragó Norbert |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Verse:
Sétálok az utcán, s a fény
Árnyékot vet az aszfaltra
Fiatal vagyok de úgy érzem
Hogy semmit sem tettem le még az asztalra.
De itt van Ő és én,
Próbálkozok mintha muszáj volna.
Én csak azt szeretném,
Hogyha mindig neked szólna
Refrén:
A dal
Nincs semmi baj.
Nem értem hogy mi az ami téged zavar.
Azt mondtad senki
Nem tudna úgy mint ő, de
Szerintem elég lenne kettőnknek, ez a nagy világ.
Tudom hogy fáj.
Tufom hogy félsz.
Tudom hogy kiszállnál belőle,
Te többet érsz.
Azt mondtad nem jó,
Szerinted nem menne.
Ha itt lenne egy bomba jó nő
Én akkor is téged látnálak benne.
Verse:
Sétálok az utcán, s a fény
Árnyékot vet az aszfaltra.
Fiatal vagyok és már ideje lenne
Valamit letenni az asztalra.
Fekszem az ágyban s épp,
Kezem rajta nyugszik.
Megfogom próbálni,
Szívem addig úgysem nyugszik.
Refrén:
Súgd a fülembe
Súgd hogy csak én,
És ne kelljünk fel többé az ágyból.
Megfogod a kezem,
Ajkunk összeér,
Csak fekszünk és nem tudunk magunkról.
Tudom hogy fáj.
Tufom hogy félsz.
Tudom hogy kiszállnál belőle,
Te többet érsz.
Azt mondtad nem jó,
Szerinted nem menne.
Ha itt lenne egy bomba jó nő,
Én akkor is téged látnálak benne.
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.