|
|
|
| Előadó: | I Don't Know |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Ragó Norbert |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Verse:
Sokszor felb*sz az a tény,
Hogy miért ő és miért nem én?!
Hisz alig különbözünk pár dologban,
Csak ő nem fekszik a mocsokban.
Hiszen ő apuci kedvence,
A szép autót elsőre megvette.
Hisz gyurni jár minden reggel,
Csak az a baj, hogy jó nagy seggfej.
Hiába próbálkozok, te észre sem veszel.
Csak a pasid bankkártyájáról egy összeget leveszel.
Hiába próbálkozok térdre borulva,
Ő kell neked, pedig megüt, és azt mondja rád, hogy hülye kis kurva.
Refrén:
Nem értelek,
Nem értelek,
Reménytelen,
Reménytelen.
Nem értelek,
Nem értelek,
Reménytelen.
Verse:
Sokszor felb*sz az a tény,
Hogy miért ő, és miért nem én?!
Mindegy, ez a te döntésed.
Vagy inkább a baklövésed.
Lehet, hogy ez lesz a jó.
Lehet, hogy felesleges az a szó,
Amit eddig rád pazaroltam.
Ribanc vagy, én előre szóltam.
De hiába próbálkozok, mert magasból szarsz rám.
Lehet, ha macsó lennék akkor talán
Te lennél előttem térdre borulva,
És én mondhatnám neked, hogy na gyere te kurva.
De sajnálom, én nem ilyen vagyok.
Egy ilyen csajt inkább a kemény csávóknak hagyok.
Nem leszek egy lány miatt teljesen más,
Nem leszek én schwarzenegger, szopás!
Refrén:
Nem értelek,
Nem értelek,
Reménytelen,
Reménytelen.
Nem értelek,
Nem értelek,
Reménytelen.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
