|
|
|
| Előadó: | I Don't Know |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Ragó Norbert |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Verse:
Haladok az úton.
Megállok, mert félúton
Elgondolkozom hogy megéri-e.
Sikerülhetne elérnie.
Akkor megváltozik minden,
Minden, amiben eddig hittem.
Csak nyújtom a kezem és arra várok,
Remélem hogy rátalálok.
Refrén:
Nem tudom, hogy mit csináljak.
Nem tudom, hogy mit kívánjak.
Csak azt tudom, hogy vakon haladok az úton előre.
Vártam és győztem, ültem és vártam,
A céljaimat már megtaláltam.
De azt hiszem, hogy hagyni kéne az egészet egyelőre.
Verse:
Megállok az úton,
Mert rádöbbentem félúton,
Hogy akármit szeretnék tenni,
Nem tudok megfelelni, pedig
Megváltozott minden,
Minden amiben eddig hittem.
És nyújtom a kezem és el is érem.
Remélem, hogy nem tévedtem...
Refrén: (2x)
Nem tudom, hogy mit csináljak.
Nem tudom, hogy mit kívánjak.
Csak azt tudom, hogy vakon haladok az úton előre.
Vártam és győztem, ültem és vártam,
A céljaimat már megtaláltam.
De azt hiszem, hogy hagyni kéne az egészet egyelőre...
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
