|
|
|
| Előadó: | Szabó Leslie |
|---|---|
| Album: | A Dalnok Könyve |
| Megjelenés: | 2007 |
| Hossz: | 6.10 |
| Szövegírók: |
Szabó Leslie Szabó Nagy László |
|
Szabó Leslie |
|
| Kiadó: | Dalnok Produkció |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Alszik a város, de én nem vagyok álmos
Csak nézem a sok kis fényt az ég peremén
Megannyi apró világítótornyok ők
Az űr mély tengerén.
Hogy el ne tévedj, mikor majd az utad arra téved
Ők vigyáznak Rád, s akit rég láttál
Majd ott lesz Ő is, mert ott lakik Ő is,
Ki ideküldött és visszavár..
Nekem azt mondták..
Valami (valami)
Valami vár az út végén..
De addig utazunk (utazunk)
itt a végtelen szélén. (2X)
Nem jár már senki,
Csak a hosszú fák között bolyongó szél,
Aki rám kacsint "Hát itt Vagy megint?"
-Suttogja csendben- "Jó éjt, kis ember!"
S azzal búcsút is int..
Jó lenne bárhol, ott messze, távol..
Tudod, néha elönt a vágy,
Hogy egyszer én, a kis ember,
S ott fent az a tenger
Majd találkozhatnánk..
Nekem ezt mondták..
Valami (valami)
Valami vár az út végén..
De addig utazunk (utazunk)
Itt a végtelen szélén. (2X)
Egyszer majd fékezünk,
De addig csak nyomjad a gázt!
egyszer megérkezünk,
s milyen nagy lesz majd az a ház..
Még nem kell, hogy visszanézz,
Csak tegyél úgy, ahogy én.
Próbálok boldogan élni itt,
a végtelen szélén.
Valami (valami)..
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
