|
|
|
A sötét utcán sok kis fény szitál
Az értelmet megvilágítják,
Nem hagynak homályos pontokat
Nem látni sűrű foltokat.
Lovaglok egy csodálatos álmon
Azon a bizonyos rögös úton,
Hol oly sok ember tévedt már el
És nem lettek gazdagabbak semmivel.
Refrén
Kísérjél utamon, nem leszek egyedül
Félem a magányt, de veled remekül,
Érzem magam, mikor megfogod a kezem
Hát ne hagyj el remény, ne hagyj el engemet.
Beléptem egy titokzatos ajtón
Túl jutottam már az éretlen bajokon,
Természetes élőhelyre vágyom
Ahol az alapot megformálhatom.
Testközelbe jutott a veszély
Már nem óv semmi, de van még esély,
hogy csodás lesz ezen a földön élni
A fű és a fa szemének lenni.
Refrén
Kísérjél utamon, nem leszek egyedül
Félem a magányt, de veled remekül,
Érzem magam, mikor megfogom a kezem
Hát ne hagyj el remény, ne hagyj el engemet.
Lovaglok egy csodálatos álmon,
Azon a bizonyos rögös úton.
Velem van az igazi szerelmem
Aki mindig kísér és megfogja a kezem.
2021 MÁR egy jó év :)
