|
|
|
| Előadó: | Szabó Leslie |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szabó Leslie Szabó Nagy László |
|
Szabó Leslie |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Pop |
| Címkék: | Keressük! |
Olyan gyorsan költözik az éjjel,
Alig alszom repül is a széllel
Tova száll, tova már,
Máshol jár.
Nő a zaj, megtöri a csendet
Ébred a város, ki rak itt rendet majd,
Ha beindul a kosz-káosz gyár?
Rohanás, rohanás, csak a rohanás vár,
Láthatod, hogy Föld se bír leállni már,
De nem baj, tudod így van rendben,
Nekem is így kell szeretnem mindig, a hétfő reggelt…
Mikor csörög az óra, bal lábban ébredsz,
S így is, úgy is keserű a kávé,
Időben oda már ma sem érhetsz,
És az álom a szemedre száll még.
Az egészből semmit sem értesz,
Hogy ki rontotta el, hol rontotta el?
Miért kell, hogy a fejére álljon a Világ,
És ez a reggel?
Rohanás, rohanás, csak a rohanás vár,
Láthatod, hogy Föld se bír leállni már,
De nem baj, tudod így van rendben,
Nekem is így kell szeretnem mindig, mindig a hétfő reggelt…
A hétfő reggel senkit sem érdekel,
Csak az a fontos, hogy múljon el,
De a lényeg, a lényeget tudnod kell!
A hétfő reggelt hiába taszítod el,
Nélküle egy hét sem indulhat el,
Hát engedd, hogy békében had múljon el,
Csak had múljon el…
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
