Előadó: | Siska Finuccsi |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Siska Feenoocchi |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Ó Mammy, ó mammy mammy blue, ó mammy blue
Anyám, úgy eldobtál, mint egy rossz cipőt,
De a fiad ravasz róka
A legrosszabb fajtából kinőtt
A legzsiványabb fenegyerek ki a porból emelkedett,
Amíg te éltél ő az utcán nevelkedett.
Ki tudja miért nektek s miért szúrtam szemet,
De az élet megtanított, hogy nem dob el, aki szeret,
Szedett-vedett utca kölyköktől a rafkó,
Ez az egy, ami biztosított, mint a bajban a casco.
Nincstelenül jártam utam, szomorúan
Azon töprengve, hogy mi a közös bennem és a Wu-ban,
A zene feledtette a gyomromban az éhséget,
De mikor hazaértem nem éreztem többé kétséget.
Meleg otthon vár, akármilyen szegényes,
A mamám mindent megadott legyen bármilyen szegény is,
A család összetart, de apám kilóg a sorból,
Az isten nyugasztalja de csak a piának hódolt.
refr.:
Ó Mammy, ó mammy mammy blue, ó mammy blue
Én búcsú nélkül mentem el, (Ó Mammy)
a szemeimben könnyekkel, (Ó Mammy)
te át sem öleltél engem, Anyám, (Ó Mammy, blue)
mert rossz voltam hozzád.
Most jól vigyázz! A szavam söpör, mint a hurrikán,
Nézd mi lett belőlem anyám, a fiad egy huligán,
Túllépett a bux indexem már az első gurigán,
Bosszút esküdök, mint a fekete tulipán.
Letépted szárnyaim te kurtizán,
Csalódtam benned, mikor elhagytál, nyugodtan partizzál,
A húgom meg én kéz a kézben kisírt szemekkel,
Ha érzed, miről beszélek testvérem fel a kezekkel.
Nem szégyen a csonka család, ahogy az sem,
Ha szegény vagy, a táborunk bár elég nagy,
Önmagadhoz elég vagy, írjuk át a sorsunk,
Hogy ne a gyerekek szívják,
Akik az utcákat járják, már vágják.
Testvérem a bajban, testvérem az örömben,
A húgom a legdrágább kincs, a kezem érte ökölben,
Anya nélkül nőttünk fel a jóból kiszakadtunk,
De bármekkora is a baj mi mindig összetartunk.
refr.:
Ó Mammy, ó mammy mammy blue, ó mammy blue
De egyszer visszatérek én, (Ó Mammy)
hisz ezért éltet száz remény, (Ó Mammy)
hogy viszont látlak téged még, ó Anyám, (Ó Mammy, blue)
úgy szállnék hozzád.
A fater elment, s te jöttél, mindent tönkre tettél
Először, de aztán szépen megkövettél, kilóra vettél,
Csak felejtsük a múltat,
Ha a szemedbe nézek mindent eszembe juttat.
Lássa a világ azt is, büntetem, ki szeretett,
Mert ismerik a fajtám, és én nem játszhatok szerepet,
A gyűlölet, bennem él örökre,
Pörgök a bosszúra, mint a MadMax körökre.
Úgy nőttem fel, hogy mindig téptem a számat,
Én leszek a legjobb, és nem játszom a picsámat,
A rapp, ami kihúz a szarból, nem építek várat,
De új életet kezdtem, mikor azt mondtad: bocsánat!
Ó Mammy, ó mammy mammy blue, ó mammy blue...
Két műfaj találkozását mutatja be a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás, amely kedden nyílt meg Budapesten az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közösen rendezi meg a kiállítást, amelynek másik része a városligeti intézményben látható. A két helyszínen megrendezett tárlatok fényképeit a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteményeiből válogatták.
A Duett című kiállításban a zene és a fényképezés találkozik egymással
A két kifejezési forma egymással párbeszédet folytatva, formabontó módon mutatja be, ahogy a zenei élmények a fényképezés eszközei révén láthatóvá válnak.
A megszólaló zene betölti teret
Családi nappalit, hangversenytermet, rádióstúdiót, tánctermet, vendéglőt vagy akár egy városi teret, a képeken a zene, a zenélés és a hallgatás is képi formában jelenik meg.
Mindkét kiállítás azonos koncepció alapján jött létre
- A kiállítás archív felvételein zenei pillanatok, csend, harctér, polgári otthon és koncertek elevenednek meg. A pillanatfelvételek felidézik azt, hogy mi szólhatott ott és akkor. A néma képek a fantázia segítségével zenei élménnyé válnak - fogalmazott Bősze Ádám zenetörténész.
A kiállításon szereplő képek nem zenei hatást kívánnak kelteni a nézőben, nem a zenéből merítenek inspirációt, hanem a zenével töltött tereket nyitják meg előttünk, mindkét tárlatot különféle tértípusok mentén rendezték el.
Kilenc tértípus mentén mutat be archív felvételeket két hónapon keresztül
A szervezők olyan tereket kerestek, amelyek hangulatait és jelentéseit nagyban befolyásolta, hogy milyen zene szólt bennük és az, hogyan hatott az az ott lévőkre. Ezek a képek lehetőséget adnak arra, hogy kérdéseket tegyünk fel.
Az egyik képen a tizenhat éves Dohnányi Ernő látható édesapjával és más zenészek társaságában, egy másikon Cselényi József operaénekes otthonában a családjával, de Szabados György zongoraművész keze is felfedezhető az egyik archív felvételen zongorázás közben.
- Csellót készítő első világháborús katonák is megjelennek az egyik képen, de a kiállítás felvételei között feltűnik a Zeneakadémia tere is, amelyben "Clemens Krauss vezénylését képzelhetjük el, amint a Bécsi Operaház százfős énekkarát dirigálja a pesti közönség előtt" - mondta a kurátor.
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója beszédet mond a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás megnyitóján a Múzeumkertben 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója szerint a képeket nézve megszólalhat bennünk a zene: olyan emlékek jönnek elő a gyerekkorból, a mindennapokból, amitől azt érezheti a néző, hogy a zene jelen van - hangsúlyozta.
A Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás részlete a Múzeumkertben a megnyitó napján, 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert