


| Előadó: | Junkies |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Barbaró Attila Szekeres András Biricz Tibor Lévai Hangyássy László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Ébredj fel, szól a vekker.
Vár rád egy álmos reggel.
Indul az első járat.
Tömött buszok, szürke gyárak.
Még elhiszed, hogy jobb lesz majd
gyermekeidnek és ez hajt.
Beletörődsz, hogy neked ennyi jár
s ugyanúgy megy majd egy életen át.
Minden tovább...
Minden tovább...
Minden tovább...
Minden tovább...
Minden tovább...
Szemedbe hazudnak, félre löknek
Megaláznak és arcon köpnek
Nyíltan csalnak, pofádba röhögnek
Leírnak, elintéznek egy tollvonással.
Tudod, hogy fasz vagy még is hagyod
Pénzért a hatalom seggét nyalod.
Kocsiról álmodsz, de elmész gyalog
Beéred egy alapos agymosással.
Befűznek átlátszó dumával,
Felhizlalnak mű kajával,
Egyedül hagynak a magad bajával,
Ha kidőlsz a sorból a te nyakadba varrják.
Megvádolnak és megtagadnak
Bűntudatot és félelmet adnak
Ha megtörtél visszafogadnak.
Mindig úgy lesz, ahogy ők akarják.
Nem számít, hogy mi a neved,
Így lesz, míg nem mondasz nemet.
Elhiszed, elfogadod mint tényt,
az utolsó reményt.
Az utolsó reményt.
Az alagút végén,
Látod a fényt.
Az alagút végén,
Látod a fényt.
Az alagút végén,
Látod a fényt.
Az alagút végén,
Látod a fényt.
Gusztustalan egy világban élsz,
de jobb, ha erről nem beszélsz.
Senkinek, mert hülyének néz,
a gépben ő is csak egy fogaskerék.
Saját börtönöd építed fel
Attól rettegsz, hogy majd egyszer
Összedől és te szabad leszel
Szabad préda, kint les rád a vég.
Nem számít, hogy mi a neved,
Így lesz, míg nem mondasz nemet.
Elhiszed, elfogadod mint tényt,
az utolsó reményt.
az utolsó reményt.
Az alagút végén,
Látod a fényt.
Az alagút végén,
Látod a fényt.
Az alagút végén,
Látod a fényt.
Az alagút végén,
Látod a fényt.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.