|
|
|
| Előadó: | Ernyey Béla |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szabó Ágnes |
|
Szendőfi Péter |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Álltunk lenn az utcán, néztelek, te is a zöldre vártál,
melléd léptem gyorsan, s csak annyit mondtam: tudod, felkavartál.
Zúgott a tavaszi szél, s tudtam én, hogy ez egy őrült éjjel,
Kék szem, szőke haj, erre vágytam, nekem pont ilyen nő kell,
Gyere, rövid az éj,
egy ilyen vágytól sohase félj,
tudod ez nem örökre szól,
de azért érezd magad jól!
Várj még, hova rohansz,
miért baj, hogy az igazat mondtam?
Várj még, haza ne menj,
hidd el, jó leszek, csak gyere velem!
Várj még, hova rohansz,
nincs baj, csak az igazat mondtam!
Várj még, haza ne menj,
hidd el, jó leszek, csak gyere velem!
Gyorsan itt a hajnal, nézlek én, szemedben furcsa bánat,
az éjjelnek itt vége, de néhány éjre azért visszavárlak.
Indulnék is lassan, mennem kell, hisz tudod máshol várnak,
nem búcsúzom végleg, pár nap múlva talán újra látlak.
Az élet csak úgy jó, ha gyors,
a kaland kell, mint a só és a bors,
de tudod, bármennyire szép,
csak ezen „élni” nem elég!
Várj még...
Nézz rám, kedvesem,
és bocsáss meg nekem,
ha máshol töltök egy éjszakát,
attól még a szívemben nincs változás.
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
