


| Előadó: | Ernyey Béla |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szabó Ágnes Seelos Dominik Veltin Alain |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Úgy ülök itt szemben, mint egy barát, ki épp segít,
elmondom neked, milyen egy férfi, mikor csábít.
Mosolyunk oly édes és a térdeden két kezünk,
eltelik pár perc, s már a lényeghez érkezünk:
nekem új kapcsolat kell,
tudod, épp most váltam el,
és ha bármit kérsz,
nem gond a csillagos ég.
Szép szavak,
el ne hidd őket, csak hazugságok,
szép szavak,
miket egy férfi mond, hogyha nagyon akar!
Szép szavak,
el ne hidd őket, hisz hazugságok,
szép szavak!
Gyönyörű vagy, s édes, és ezt elmondják ezerszer,
s ha csődöt mond a bók, jön a pénz, az autó, az ékszer.
S ha ez sem jött be, súgják, rád a Karib-tenger vár,
néhány fülledt éj, s talán mindig így lesz már.
S a nő már végre szédül,
és ő sikerrel járt végül.
És ha kérdeznéd,
csak súgná: majd hívlak én!
Elmondom most végül, hogy mi a legnagyobb hazugság:
ha azt mondja egy férfi, hogy ő csak egy jó barát.



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala