dalszöveg, előadó kereső
Dalszöveg, előadó kereső
előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
Steve: Nagyapámra 2

Steve - Nagyapámra 2

off off off off off
Album: nincs kép
Előadó: Steve
Album: Keressük!
Szövegírók: Keressük a szövegírót!
Zeneszerzők: Keressük a zeneszerzőt!
Kiadó: Keressük!
Stílus: Keressük!
Címkék: Keressük!
Miről szól a(z) 'Nagyapámra 2' dalszöveg ?
Az előadó küzd a városi élet nehézségeivel, ahol a nincstelenség, korrupció és erőszak uralkodik. A szöveg kritizálja a társadalmi rendszert, az oktatást és a politikát, amelyek mind a hétköznapi emberek életét nehezítik. Az előadó kifejezi a fájdalmát és frusztrációját a világ iránt, de ragaszkodik az élethez és a büszkeséghez. Az elutasítás és az elhagyatottság érzéseit is megosztja, de hangsúlyozza, hogy ezek az érzések ellenére még mindig él. Végül a dal a halál és az öröklét témáját érinti, azzal a megnyugtató gondolattal, hogy az előadó sokakban tovább él, még ha fizikailag már nem is van jelen.
Nyomj egy like-ot ha tetszik ez a rovat!
Megtekintve: Ma 2, összesen 59272 alkalommal
Tartalom
Dalszöveg

Nagyapámra 2

Sokaknak meghaltam...nézzetek élek!
Nincs több félelem, ha közétek lépek
Közétek szültek, a létem itt közérdek
Panelházak, bandák és közértek
Iskolák, irodák, csövesek, taxik
Metrók, drogosok, beton és plasztik
Nincsen béke, a nincstelen marakszik
Minden rendszernek diktál a paraszt szív
Reggel 8-tól indul a műszak
Körutak, autók, graffitik, fű szag
Külváros, belváros tombol a rák
Trógerek, kurvák, diplomaták
Én ehhez értek, hogy sírok a világról
Szarok a múltra a társadalom sikátor
Ezt '50-re, '60-ra, '70-re, '80-ra
Nagyapámra és az elmúlt tízre
Béke! soha nem lesz végem
Sokat láttam, mint a rabszolga népek
Büszkéknek nem kell a rabszolga élet
Szeret a szerelem a reppterem
Megvetnek barátok, kivetnek rendszerek
Voltam már tróger és irónista
Voltam underground repper a piramisba
Faszom alamizsna, still egoista
Az életem üzlet, maradok büszke
Leszarom, hogy kinek a szívébe marad tüske
Kilépek, becsukom, kettőt fordítok
Lenyelem a kulcsot és kettőt ordítok
Gyújtom az uccsót, hagyom hogy szúrjon
Ez ragadós szabadság, végig szívom
Szítom a tűzet, itt az érzelem üzlet
Ahol életek függnek a legszebb nőktől
A hercegnőktől minden herceg görcsöl
Szard le, csak hagyjad, hogy az élet döntsön
A hangomtól szoktak magukhoz nyúlni
Először szerelem, utána csak egy punci
A valóság inspirál, nincs spirál
Hallod seggfej, csak vakard a fejed
Közétek szültek, mi itt kaptunk helyet
Ahol nem értem a szót, hogy értelmiségi
Az egyetem a lóvét, nem az értelmet kéri
Nem kell félni, ezt milliók érzik
Ha keresztre feszítenek tízezrek nézik
Végig a népemmel megyek az égig
Itt nem számit, kicsoda mit és hol hallott
Hidd el, aki elhagyott engem mind halott
Az ember egy kannibál, mondom, hidd el
Mao, Ceu, Sztálin és Hitler
Hiába minden, a politika fegyvert gyárt
A háború üzlet és munkahely a fegyvergyár
Ember már ide nem kell a kenyér, csak a lőszer
Míg a békébe hiszel ő az erőszakban nő fel
Azt mondod marketing, azt mondom meddőség
Azt mondod biztonság, kicsoda? A rendőrség?
Ember lásd szegényes az oktatás szerény agykoptatás
Neked a Széchenyi, nekem a Puskás
A legnagyobb magyar itt a nyúl viszi a puskát
spanok a sitten, spanok a sírban
Ellenségek, akiket spanoknak hívtam
Mára csak nevek, képek és számok
Istenem szólj, ha menni kell én, várok
Sokakban élek, végre értem
Most meghalok végleg, de legalább éltem...

előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Hírek
Hírek

Fesztiválország: a porból lett szabadság filmje nem lesz mindannyiunk életének mozija

– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.



 

Kiss Tibi, a Quimby énekese a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO11


 

Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban

 

A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.



Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11

 

De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.

 

– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.



Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)

a díszbemutatón

Fotó: JUNO11 Facebook

 

Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.



A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO


Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.

 

Történetmesélés


Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.)  A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.

 

Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása

 

Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban.  A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.

 

Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.



Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik

jelenetében

Fotó: JUNO11

 

A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói

 

Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.



Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film

díszbemutatóján

Fotó: JUNO11 Facebook

 

A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette

 

A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.

 

Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának. 


És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.



A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11

 

Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje

 

A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?

 

Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban

 

Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.

 

Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?

 

Trailer itt.


Közönség-találkozós vetítések listája itt.

 

A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.

 

Fotók: JUNO11

 

 

Vers mindenkinek - zenei ajánlat

Tóth Árpád - Újév reggele c. megzenésített verse

Adományozás