|
|
|
| Előadó: | Koós János |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Vándor Kálmán |
|
Claude Francois Bourtayre Jean-pierre Henri Eugene Barnes Howard Ellington Riddiford |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | sláger, pop |
| Címkék: | búcsúzós, család, élet, érzelmes, lelkis, sírós, sors [+] |
- Halló!
Kislányom, küldjed az anyukád,
mond meg kérlek szépen, várom válaszát.
- Ki vagy te bácsi, aki tegnap is telefonált?
- Miért lett olyan szomorú az anyukám?
Sírt is!
Hívjad, siess hát, biztosan elűzöm a bánatát.
- Mond bácsi, te valami rosszat tettél
az anyukámnak?
Amikor keresed, mindig azt súgja:
mond, hogy nem vagyok itthon.
Hát mond el, hogy milyen a szobád
és áruljad el azt is, hogy írni tudsz-e már?
- Már tudok írni, pedig még csak óvodába járok,
az anyukám tanított, tudod nekem nincs apukám,
mint a többi gyereknek.
Hidd el nekem is fáj, 7 éve szenvedek már
és egyre csak várok reád.
- Az nem lehet, mert én még csak 6 éves vagyok.
Bácsi, miért nem szólsz, sír a telefon?
Kislányom én sírok
Gyötör egy nagy titok
S ha erre gondolok
Félek, hogy választ nem kapok
Érzem, hogy mást szeret
Így élnem nem lehet
Ezért sír oly nagyon a telefon
- Ne sírj!!!
A képed 1000-szer láttam már,
szeretném hogyha végre mi együtt nyaralnánk.
- Te láttál már engem? Én már úszni is tudok,
majd megmutatom neked, meglátod milyen
ügyes vagyok!
Kérlek, segíts hát én úgy szeretlek téged
s az anyukád.
- Te szeretsz minket? Miért?
De én még sohase láttalak.
Bácsi miért sír megint a telefon?
Kislányom én sírok
Gyötör egy nagy titok
S ha erre gondolok
Félek, hogy választ nem kapok
Érzem, hogy mást szeret
Így élnem nem lehet
Nélküle céltalan a holnapom
És ezt nem akarom
Félek, hogy mást szeret
S így élnem nem lehet
Ezért sír oly nagyon a telefon
Kérd hát, hogy várjon…
- Már megy el…
Hogy megbocsásson…
- Elment…
Ha elment, mégis elbúcsúzom, én is
- Szervusz bácsi.
Szervusz kicsim.
Nyolcvan éve, 1945. február 6-án született Bob Marley, akinek neve egyet jelent Jamaicával és a reggae zenével. A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának anyaga.
Robert Nesta Marley néven látta meg a napvilágot a karibi sziget egyik eldugott falujában, egy angol apa és egy fekete tinédzser lány gyermekeként. Apja rögtön születése után eltűnt életéből, nem sokkal később meg is halt, Marley csak egy fényképről ismerte. A zenei karrier reményében tizennégy évesen ment Kingstonba, ahol kezdetben nyomorgott, de aztán szárnyai alá vette a reggae atyjának számító, buzgó rasztafári Joe Higgs. Ő hozta össze a Wailers együttest, amelyben Marley mellett a műfaj másik két legendája, Peter Tosh és Bunny Livingston zenélt. Jóllehet volt néhány helyi sikerük, túl messzire nem jutottak, így 1966-ban a feloszlás mellett döntöttek. Marley fél évig egy amerikai autógyárban dolgozott, ekkoriban nősült meg. Felesége, Rita haláláig társa, háttérénekesnője maradt, s három gyermekük született, de Marley-nek több házasságon kívüli gyermeke is volt.
Hazatérve újjáalakította a Wailerst, s a reggae gyökereit kutatva tanulmányozta az 1930-as években Jamaicában létrejött rasztafári szektát. A raszták a Biblia sajátos értelmezéséből kiindulva Hailé Szelasszié etióp császárban látták a megváltót, Etiópiában pedig "az Ígéret Földjét".
A spirituális megvilágosodás után élete, személyisége is megváltozott: nemcsak a jellegzetes, fürtökbe font raszta-frizurát kezdte hordani, visszatért az afrikai gyökerekhez, hitvallását vegyes származására utalva így fogalmazta meg: "Nem állok a fehér ember oldalán és nem állok a fekete ember oldalán, Isten oldalán állok".
A Wailers nem csak szórakoztatni akart, kiállt az elnyomottak, a szegények mellett, a hitről és a szabadságról énekelt, amibe beleértették az általuk megvilágosodást hozó szent fűnek tartott marihuána fogyasztásának szabadságát is.
A Wailers első, Jamaicán kívül is terjesztett lemeze 1973-ban jelent meg, Marley neve a következő évben lett világszerte ismert, amikor Eric Clapton feldolgozta I Shot the Sheriff című szerzeményét. A Wailers 1974-ben a soul nagy csillagának számító Sly and the Family Stone előzenekaraként mutatkozott be az amerikai közönségnek, néhány előadás után azonban kirúgták őket a turnéból, ugyanis sokkal nagyobb sikerük volt, mint a fő attrakciónak. Nem sokkal később Tosh és Livingston a szólókarrier reményében kilépett (mindkettő sikeres lett, de korántsem annyira, mint Marley, Tosht 1987-ben máig tisztázatlan körülmények között lőtték le.)
Marley új zenészekkel folytatta, a vokálban helyet kapott felesége, Rita is. 1975-ben jelent meg Natty Dread című albuma, ezen hallható a No Woman, No Cry, egy év múlva a Rastaman Vibration már az amerikai lemezlistán is előkelő helyet ért el. Marley politikai töltetű szövegei égető társadalmi kérdésekkel foglalkoztak, ugyanakkor zenéje lehetőséget adott arra, hogy hallgatói kikapcsolódjanak, rövid időre elfeledkezzenek bajaikról. Teltházas koncerteket adott és világsztárnak számított, Jamaicában azonban még ennél is többnek: élő legendának, prófétának, a nemzet hangjának. Ő népszerűségét kihasználva törekedett a zűrzavaros hazájában szemben álló politikusok kibékítésére, 1976-ban egy
ingyenes koncertje előtt két nappal merényletet követtek el ellene, ám sebesülten is a színpadra állt és a béke hangján beszélt.
Végül sikerült elérnie, hogy az ősi ellenfelek két évvel később nyilvánosan, stílszerűen egy Marley-koncerten békejobbot nyújtsanak egymásnak.
Sorra követték egymást kiváló albumai (Exodus, Kaya, Babylon By Bus, Survival) és a remek dalok. Az énekes a színpadon valóságos extázisban zenélt és lüktető muzsikájával hallgatóságát is magával ragadta. Épp egy amerikai turnéra készült, amikor 1981 tavaszán a New York-i Central Parkban
kocogás közben összeesett, és az orvosi vizsgálat során kiderült, hogy rákbetegségben szenved
a kór átterjedt az agyára, tüdejére és a májára is. Alig 36 évesen, 1981. május 11-én halt meg Miamiban, temetését Jamaicában nemzeti gyász követte, díszsírhelyet kapott Kingstonban, ahol múzeuma is van.
Bob Marley hatással volt a zenére, divatra, a politikára, a kultúrára, 75 milliónál több lemeze kelt el világszerte
a halála után kiadott, legnagyobb slágereit összegző Legends című album 871. hete szerepel megszakítás nélkül a Billboard magazin 200-as listáján és csak a Pink Floyd Dark Side of The Moon című lemeze előzi meg. Zenei örökségét viszi tovább Ziggy fia, számait újra és újra feldolgozzák, de azért a Could You Be Loved, a Redemption Song, a Get Up, Stand Up, a One Love, az Is This Love az eredeti változatban a legjobb. Marley bekerült a Rock Dicsőségcsarnokába, még évtizedekkel halála után is a legjobban kereső hírességek között van, sőt nevét viseli az első marihuána-világmárka, a Marley Natural termékeket a kannabiszt legalizáló országokban lehet megvásárolni. Első európai szobrát a Bánátban, Diószegpusztán (Banatski Sokolac) állították fel 2008-ban. Életéről 2012-ben dokumentumfilm készült, amelyben addig ismeretlen dalai is felhangzottak, tavaly pedig bemutatták a róla készült Bob Marley: One Love című játékfilmet, Kingsley Ben-Adir főszereplésével.
Fotó: Bob Marley Facebook
