|
|
|
| Előadó: | Mayloo |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ártatlan emberek nap, mint nap meghalnak
Még sincs értelme a sok háborúnak
Ha mind ez nem lenne, a Föld is szebb lenne
Ezt az üzenetet vésd bele a fejedbe
Minek a háború, hogyha lehetne béke is?
Ha nem lenne gyilkolás, a Földön még maradna ember is
Ember, a Földet szebbé teheted
Ha kevesebb az önzés, és több a szeretet
Refr. (2x)
Hé ember vedd már észre végre
Ha így folytatod, akkor sosem lesz béke
Ember az embernek ne legyen ellensége
Tedd le a fegyvert és legyen már vége
Voltak szebb idők, és voltak jobb napok
Az arcokon nem láttál haragot, sem bánatot
Nem volt annyi kín, és megannyi szenvedés
Ismeretlen fogalom volt a háborútól való rettegés
Nem kell a balhé, ember, világszerte van már elég
Inkább békét teremts, mielőtt minden porig ég
Ha fegyvert használsz te is általa fogsz meghalni
A pokol tüze, miben örökké fogsz szenvedni
Minek a háború, hogyha lehetne béke is?
Ha nem lenne gyilkolás, a Földön még maradna ember is
Refr. (2x)
Hé ember vedd már észre végre,
Ha így folytatod, akkor sosem lesz béke
Ember az embernek ne legyen ellensége
Tedd le a fegyvert és legyen már vége
Babylonnak tök mindegy, hogy te mit csinálsz
Megtalál téged is, biztos, hogy legyaláz
De ne hagyd magad, ember állj már fel végre
Mutasd meg hogy ki vagy, és küzdjél békével
Ha békével küzdtél, és elérted a célod
Testvérem azt mondom, hogy ne add fel a harcot
Tartsd meg az állapotot úgy, ahogy van
Ezt akarja minden rastaman
rastaman, rasta, ra-rastaman
Harccal jön minden ember, és minden harcnak bánat a vége
Ne legyek most már többé, senki élőnek ellensége
Refr. (2x)
Hé ember vedd már észre végre,
Ha így folytatod, akkor sosem lesz béke
Ember az embernek ne legyen ellensége
Tedd le a fegyvert, és legyen már vége
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
