|
|
|
| Előadó: | Illúzió krú |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Nativ |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
/Ben/
Tudd meg te is elmúlik minden mi tiszta
mit egyszer vesztettél nem kapod soha vissza
hisz mindened itt van visz vissza az út
kaptam kedveset aztán rengeteg bút
kevés minden szó kevés minden dzsó
itt már rég nem jó
spuri azt full tempó vágog
ugy zülletek ketten meg az összes barátod
akit hüen szerettek már meg sem találod
nem lesz több vámod el vesznek a percek
a lelkembe látok a kissrác is retteg
nézd meg mi lettem mindent értetek tettem
nem maradt másom de perzselt a reppem.
ne nézz rám fel inkább szorítsd a kezem
csak emlékezz, őrizd a nevem
ne nézz rám fel inkább szorítsd a kezem
csak emlékezz,héj őrizd a nevem
refrén:
/Dóri,Ben/
Csak egy perc csak egy élet ami érted szól
minden szó ami éltet csak rólad szól
hiába haragszol rám minden hamis szó fáj
szürke a táj kérlek angyalom szálj
te is andalognál a messzeségbe
együtt a fertőben kéz a kézben
érzem hogy nélküled végem
érzem hogy nélküled végem.
/Natív/
Amit kaptam én mindig a sárba dobtam
amit nem kapok tudom a lányban ott van
bent a lágy dalokban amit átaludtam
csak rád gondolok a mámorokban
Néha adok olyat ami tényleg feltölt
talán olyan vagyok aki éppen felnő
én zuhanok elborít a lélekvesztő
lehet szerelem ahhoz kell két teremtő
te az egyik én csak állok figyellek
maradok natív hisz te tettél ilyennek
nem árt az senkinek adsz helyet szivemnek
hol mi vagyunk nincs helye hitelnek.
Ez csak mozaik nálad a darabja
ha az én lennék most nálad maradna
Falakra,szavakba festem te maradj az álmom
vagy reggel köszönts fel kedvesbe.
Refrén 2x
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
