|
|
|
Lucy:
Sejtem és érzem, eljön értem
Hallom már a hívó szót
Érte éltem, léte a létem
Vár reám egy kínzó csók
Torkomban lüktet a vérem, úgy sürget a vágy
Érzem, hogy változom
Tegnap még átkozott, édes fájó kéj tört rám
Érzem, itt van, itt van újra, a perc lomhán száll
Egy pillanat még vagy sok száz óra, az idő megáll
Vedd el mi tiéd s mi ismét az enyém ma még
Lidérces órákat sóváran vártam és lázas vágyam újra él
Drakula:
Hívtál, hát láthatod, itt vagyok, nézd
Átkeltem az idők vad tengerén
Mit szabadnak hittél felejtsd el már
Magamnak szántalak nincs több határ
Csupán egy lélegzetnyi boldogság és örökélet vár
A vér a lét és enyém a lét a sorsom rádtalál
Várj, tudod, az éhség úgy fáj...
Ne félj, ne félj, csak fáj
Ne félj, ne félj, csak fáj
Ne félj, csak fáj, éhes száj vár rád
Sok éhes édes száj, forró kínzó, kínzó, ha fáj
Édes forró kínzó a vágy
Ne félj, csak fáj
