



Nem szól a zaj, csak süvít a szél
körülöttem minden fehér, mert nincs más csak tél.
Emlékszem az érintésre, amit tőled kaptam
a hiánya miatt mára jéggé fagytam.
Nincs más, aki megcsókolhat. Nem lát,
de mégis megnyugtat.
Hogy vagy.
Én őrzöm lelked tüzét, ami felolvasztja a szívem jegét.
Van egy jéghegy, aminek a rabja lettem (bűntet az élet, pedig semmi rosszat nem tettem)
ez a jéghegy ami menedéket ad nekem (boldog újra csak akkor lehetek, ha elfelejtem)
Körülöttem néma csend, minden megfagyott
mert akit imádtam engem elhagyott.
Elment úgy, hogy egy szót sem szólt
és még csak el sem búcsúzott.
Pedig ő volt az életem, de már csak a jéghegyek maradtak én nekem
ezért kérem odafent az urat, hogy mutasson végre egy boldogabb utat.
Ha nem lehet velem, nem találom a helyem
nemtudom, hogy magamat hova tegyem.
Hiába keresem kutatom, jól tudom, hogy őt már vissza nem kapom
és ez miatt vagyok olyan rideg, mert a szívembe beköltözött a hideg
de nem mutatom hogy mennyire fáj még, mert tudom, hogy sebezhetővé válnék.
Van egy jéghegy, aminek a rabja lettem (bűntet az élet, pedig semmi rosszat nem tettem)
ez a jéghegy ami menedéket ad nekem (boldog újra csak akkor lehetek, ha elfelejtem)
Nincs más, aki megcsókolhat nem lát,
de mégis megnyugtat.
Hogy van
Én őrzöm lelked tüzét, ami felolvasztja a szívem jegét.
Van egy jéghegy, aminek a rabja lettem (bűntet az élet, pedig semmi rosszat nem tettem)
ez a jéghegy ami menedéket ad nekem (boldog újra csak akkor lehetek, ha elfelejtem)
Van egy jéghegy, aminek a rabja lettem (bűntet az élet, pedig semmi rosszat nem tettem)
ez a jéghegy ami menedéket ad nekem (boldog újra csak akkor lehetek, ha elfelejtem)


Az Anna and the Barbies új dallal zárja az évet: a Még egy kedd egy intenzív, társadalomkritikus dal, amely december 12-én a Dürer Kert színpadán is felcsendül majd.
Az Anna and the Barbies ismét erős üzenettel jelentkezik: Még egy kedd című friss szerzeményük a modern élet ritmusát és az emberi kiégést fogalmazza újra ironikus és sűrű, rapszerű előadásban.
Anna and the Barbies-dalszövegek itt.
Pásztor Anna így mesélt a dalról: „Az emberek ideologizálják a hétvégéket, hibernálnak vasárnap, a hétfőket csukott szemmel szenvedik végig, és talán szerdától, térden csúszva, de ébredezik bennünk remény. Mi írtunk a keddekről egy dalt, ami érdekes módon egy kicsit az emberiség mostani állapotát is leírja: a senki földje, ahol egyszer csak egy kedden rádöbbensz, hogy hajótöröttként egyedül maradtál.” A dal egy nyers, ironikus manifesztum, amelyben a ritmus és az önirónia kerül középpontba.
A videoklipet Vadas Géza rendezte, aki így emlékszik a közös munkára:
„Anna futógépes vízióval keresett meg. Amint meghallottam az alapötletet, tudtam, hogy működni fog. A helyszínen formáltuk véglegesre – letisztult, mégis erős lett, pont, ami a dalhoz kell.”
A Még egy keddet – a régi kedvencekkel együtt – élőben is hallhatja a közönség december 12-én a Dürer Kertben.
Fotó: Anna and the Barbies