|
|
|
| Előadó: | Mikrofontos & Rovo |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Rovó Balázs Mikrofontos |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1.verse (Rovo)
igen hát volt jobb...volt sokkal jobb...
te is fogod fejed reggelente hogy mi is történt éjjel
benned tényleg él még a kérdés miért is estél széjjel
mohó reménnyel álltunk gyermekként hogy úgy lennénk már felnőttek
de kérdezd csak azokat kik a nyomor szélén felnőttek
kik bíztak kik küzdöttek hittek hogy egyszer jobb lehet
most gazdasági válság mutatkozik arcokon döbbenet
mikor tönkremegy egy élet családok évek munkája
mert strici lett a magyar állam és az átlagember a kurvája
mocskos ez a hely hidd el itt át vágnak az emberek
mocskos a pénz is és az is mocskos ki szívből nevet
ki szeret azt alázzák gyalázzák csak a gazdagot komázzák
a nők ha nincs bankó az számít szerencsétlent lerázzák
egy elrontott rendszer egy elrontott országban
de megkövetelik tőlünk hogy haragunkat tartsuk kordában
majd kenterbe ver ember a jó magyar kultúra
fizess csak és higgy benne hogy helyrehoz az akupunktúra
de te is én is múlandó rövidet tolunk húzóra
vagy 20 óra már eltelt és újra isszuk magunk kúszóra
halálsikolyok az utcáról bevert orrok hörgések
vérfoltok lent a földön igen ez valós mert megtörténtek
mondd érezted már azt hogy most tényleg mindennek vége
mert egy bedrogozott köcsög azt hitte játék a zsebkése...
azt hitte játék a zsebkése...
hát mondd megérte?
Ref. (Rovo):
Volt jobb tudatlanként még tisztán
mikor nem szerepeltek nevek azon a listán
(Mikrofontos):
hát tényleg jobb volt régen ezt érzem nem volt indulatom mérgem
zsenge fa voltam az erdőben és nem bántották kérgem
2.Verse (Mikrofontos)
két marokkal visszahúz mikor nem tiszta minden emlékem
mert elnéztem és megtanultam soha ne bízz mások elvében
most ezért nem a másét osztom nem érhetnek tetten
és sok dolog mit tettem százért nem értik csak ketten
bennem kétség milyen vétség milyen büntetés visz oda
nagy barátságból versenyhelyzet mint pannon és voda
közt mondj már egy közt nem barátok közt
csak úgy ahogy a lelked diktál köpd már ki a szöszt
most ide lát és ide érez minden mint az elsőben
a németek még márkáztak én márka mentes felsőben
mert puma vagy épp Kínából jött import van a mellsőben
az első lett a belsőm tett ilyenné ez gyarló
de megcsinálom 180 és nem lesz többé hátrány
ahogy esténként az ágyam mellett víz helyett a kőbánya
ha köll trágya és nem elég beléd füst formában Jack Herrer
de elválaszt a jövődtől az mit a spanod megteker
mert minden reggel tettre kel tanulj dolgozz tisztán
és a szorgalom a társad lesz mint Izoldának Trisztán
aztán gondoltok mögött szövött álmokat vált valóra
a benned rejlő tehetség most nem dőlhetsz még karóba
mint karóra a kézen értem járhatsz körbe-körbe
mától nem számít hogy ki volt az ki csalt téged tőrbe
jössz-e bocsájtani muszáj minden aszály egyszer véget ér
a tapasztalat veszélyforrás golyó amely lépet ér
Ref. (Rovo):
Volt jobb tudatlanként még tisztán
mikor nem szerepeltek nevek azon a listán
(Mikrofontos):
hát tényleg jobb volt régen ezt érzem nem volt indulatom mérgem
zsenge fa voltam az erdőben és nem bántották kérgem
3.Verse (Rovo)
most kicsit vissza emlékszem a szépre arra hogy milyen jó volt régen
mikor pecabottal kezünkben ültünk apával a stégen
én nem értem hogy miért múlik a jó és vesz körül a fájdalom
miért ment el miért nem kell mi bennem van csak szánalom
de vállalom azt mit gondolok ez egy érzésre adott válasz
az hogy lelkem megedződött hosszú évektől kapott támasz
rabok vagyunk mindannyian saját magunk rabjai
tehetetlenül nézzük hogy szétgurulnak életünk darabjai
bepiált meggyötört emberek kik azt mondják nincs miért élni
rabolnak ha kell gyilkolnak csak hiszed nem kell félni
társadalmi csőd nyomor szinte minden arc komor
hogy a nemi erőszak átlagos attól kifordul a gyomor
na meg nézz csak le a Tisza partra a hídpillérnél fecskendők
esztendők úgy szállnak mint ahogy gyűlnek a véres zsebkendők
öl az AIDS vérfertőzéstől szülnek gnóm gyermeket
majd csak terjed a lepra is na itt szövögethetsz terveket
mikor tizenéves gyermekek túladagolásban halnak
a szülő beszélhet leszidhat de minek hisz mintha csak a falnak
mi a szarnak kell a kurva drog az összes díler bekaphatja
ha egy édesapa fia koporsóját idő előtt leszabhatja
ha egy anya könnye patakokban mert soha nem kaphat vissza
csak képeket nézhet rólad míg a bárszekrényt ki issza
te még is egy haverban bízol de ő csak mutatja hogy pártol
mert ki megszült és felnevelt lesz ki egy életen át gyászol...
Ref. (Rovo):
Volt jobb tudatlanként még tisztán
mikor nem szerepeltek nevek azon a listán
(Mikrofontos):
hát tényleg jobb volt régen ezt érzem nem volt indulatom mérgem
zsenge fa voltam az erdőben és nem bántották kérgem
Takács Dorina, azaz Дeva új live session videóval ajándékozta meg közönségét
Az „Odú” különleges verziója most természetközeli környezetben született újjá, ahol a dal a stúdióváltozatnál még gazdagabban, egy korondi népdallal kiegészülve csendül fel.
A nemrég megjelent live session rendezője Bátori Gábor „jim”, aki a képeken is megragadta azt a varázslatos atmoszférát, amely majd a szeptember 18-i koncerten is várja a közönséget.
Ez az első alkalom, hogy a teljes zenekari felállást élőben, profi videóban láthatjuk
Dorinához Gozlan Fatima (perkák), Zahár Fanni (fuvola) és Horváth Martin (ének, gitár) csatlakozott, a népdalfeldolgozásban pedig mindannyiuk éteri hangja is megjelenik.
A kisfilm egyfajta előzetes ízelítő a Tündérkert-estből
A Budapest Parkban megrendezésre kerülő Tündérkert-esten a zenekarhoz további különleges hangszerek és táncosok csatlakoznak majd. Az este programját a feltörekvő hazai előadók, Lenkke_ és Palo Canto nyitják meg, mielőtt Дeva színpadra lépne legújabb, Avar című albumával, de természetesen korábbi dalait is magával hozza majd.
A videó és a koncert támogatója a Mastercard, akik a helyszínen izgalmas aktivitásokkal is készülnek, hogy igazi tündérkertté varázsolják a helyszínt: lesz különleges sminksarok, pillangószárny hajtogatás az Edinas Paper vezényletével, illetve az első 100 látogató egyedi kendővel gazdagodhat.
Fotók: Дeva
