Vozal:
Egy szép nyári este úgy döntöttem a talpamra állok
Igazi gavallér leszek értem döglenek a lányok.
Így hát le is vágtam szerény arc szőrzetem felvettem a legszebb ruhám
Úgy éreztem nincsen párom nekem innen onnan se a Dunán
Elindultam a csatába megfogadtam nem térek haza egyedül
Már a buszon beindultam kegyed mellett valaki ül?
Ó dehogy nyugodtam csücsüljön le mellém
De egy perc múlva már mind két kezem landolt a mellén
Csatt csattant a füles és én gyorsan leszálltam
De nem adhatom fel itt ohh nem így hát tovább mentem bátran,
Séta séta az utcán mikor őt megláttam
Bocsi drága nem érem el, meg vakarnád a hátam?
A csajszi bele pirult és a kezem megfogta
Iyen szöveggel még senki nem jött, gyere velem a klubba
mondom oké már nincs visszaút még az enyém lesz ma este
Minden jól is ment még nem tűnt fel a kidobó szikár teste
Hé ember nincs egy normális nadrágod meg ez a dzseki
Ha nem akarsz bajt menjél haza átöltözni
Elszontyolodtam de nem baj hátha visszatérek zárás előtt
Csak le ne vadássza valami marha előlem a nőt
Így hát mentem mentem mendegéltem
Egy kis kocsmába csak betértem
Ott volt egy régi cimbora kérdeztem mivan? Nem engedtek be a discoba.
Nem vagyok én pesszimista de belátom ez nem a mi esténk
Barátom mondom neked igyunk follyon mint a vonaton a festék
Így hát berúgtunk mint a csacsi és mikor a kocsmából kiléptem
A hátvakaró nőmet egy mercivel vittél el előlem
Refrén:
Hééj szemei mint a tűz kerget és messze űz
Hogyha félsz akkor elragad az életben már nem menekülsz
Hééj szemei mint a tűz kerget és messze űz
Hogyha félsz akkor elragad az életben már nem menekülsz
Horus:
Jó barátom a Vozal ezért nem bírom elviselni
Mikor a boldogságát látom fekete mercivel elcipelni
Józanész a távolba már csak vakon futok előre
És csak szaladok az autó után mint egy birka a legelőre
Csitt csatt csattanó a golyó száll az égben
Én meg fehér vagyok mint a hó na asszem most lesz végem
Várom még a percet mikor eltűnök a távolban
Mint a szél úgy húzok más irányba menedékkel bárholvan
A pontban én vagyok a B-ben meg a merci
Lehet nem találnák meggyőzőnek ha azt mondanám szercsi
Egycsik kétcsík ajándékba garone
Keményebben nézek ki mint a nyuszi ruhás sztalóne
De meg kell tennem minden áron vissza kell szereznem
Az életben már terveztem én sok mindent csak ezt nem
Szerencse úgy van mellettem mintha ő is beszart
Volna ha otthon tudnák mit csinálok anyukám jól letolna
Eddig a körmömet rágtam de most a karom sem lesz elég
Mindet tövig rágom eltűnik a gyomromból az ebéd
Istenem csak most az egyszer mond meg nekem merre
várok égi jelre bombára vagy proton gépfegyverre
hát de várjunk már majd én halok meg egy hátvakarónőért
nem jött el az én időm nehogy akasszák már a hóhért
Hééj szemei mint a tűz kerget és messze űz
Hogyha félsz akkor elragad az életben már nem menekülsz
Hééj szemei mint a tűz kerget és messze űz
Hogyha félsz akkor elragad az életben már nem menekülsz
Őzi:
Bóklásztam a világban míg egy kocsmába be tértem
De pont abba sikerült ahol egy barát piált éppen
Hát mitadott az isten tök véletlen az egész
Micsoda nőket látok itt há bakker megáll az ész
Nekem csak egy nő kell akit ki is néztem
De még senki sem sejti hogy ma vajon miért jöttem
Meglátom Vozalt az asztalnál majd lekezelek vele
Aztán megkérdem hogy téged meg mi szél hozott erre
Azt válaszolta nekem hogy nem engedték be a discoba
Ezért tért be ide hogy leigya magát a padlóra
Felcsillantak a szemeim aljas módon kifaggattam
Hátha többet megtudok a nőről ha már itt ragadtam
Há megvan ennyi info elég lesz
Én gyorsan le is lépek Vozalnak már be is tett a szesz
Kiléptem a kocsma ajtón Horust akkor vettem észre
Hogy kergeti a mercit így figyeltem a vészre
Utána eredtem Horust és Vozalt szájba vágom
Megfogtam a nőt így szóltam enyém vagy drágaszágom
Hééj szemei mint a tűz kerget és messze űz
Hogyha félsz akkor elragad az életben már nem menekülsz
Hééj szemei mint a tűz kerget és messze űz
Hogyha félsz akkor elragad az életben már nem menekülsz
Hééj szemei mint a tűz kerget és messze űz
Hogyha félsz akkor elragad az életben már nem menekülsz
Hééj szemei mint a tűz kerget és messze űz
Hogyha félsz akkor elragad az életben már nem menekülsz
MENNYETEK A PICSÁBA!!!!!
TUDÓSÍTÁS
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Honeybeast egészen különleges utazásra hívta a közönséget tavaly novemberben. Most pedig a Budapest Park színpadán is életre kelt a minden érzékszervünket kényeztető univerzum.
A zenekartól nem áll távol a kísérletezés: ősszel egy nagylemezzel jelentkeztek, melynek dalai egyszerre felismerhetők, mégis kicsit mások.
A szimfonikusokkal, kortárs balett-tel és Ráskó Eszter stand-uppal színesített színháztermes turnék után, a Honeybeast megint egyedülálló produkcióval lépett színpadra. A korábbi állomásokon már bizonyított – és a Művészetek Palotájában teltházzal zajlott – különleges koncert a Parkban sem okozott különösebb csalódást.
– Egyfajta megújulásban vagyunk. Az album tele van érdekességekkel, olyan dalokkal, melyekben kiléptünk a komfortzónánkból, de szerepel rajta régi munkánk teljesen újragondolva is. Izgalmas, sokszínű anyag, amin nagyon nagy örömmel dolgoztunk – fogalmazott Bencsik-Kovács Zoli, a zenekar dalszerző-szövegírója és gitárosa.
– A kitalált látvány-koncepciónk szerint, a színpad teljes hátsó részét, félkörívben (közel 180 fokban) kitöltő, nagy pixelszámú ledfalat építünk, olyan 3D-s hatást teremtve, amelynek mi, a színpadon zenélő zenekar is részei vagyunk, olyan valós és képzeletbeli helyszíneket megjelenítve, amelyek a Honeybeast dalokban tűnnek föl – mesélte a koncertről Tarján Zsófi – aki nemcsak hangja, de grafikusként, művészeti vezetője is a zenekarnak.
A Legnagyobb hős az Így játszom és a többi jól ismert Honeybeast dal szereplői, akiknek magányaikban, szerelmeikben, félelmeikben és örömeikben oly gyakran magunkra ismerünk, most életre keltek. A közel kétórás koncerten csodás helyszínekre vittek, ahol közös élményeink univerzumait járhattuk körbe, a római Colosseumtól az erdélyi viskóig, Portugáliától egészen az Androméda-köd spirálgalaxisáig.
S hogy milyen volt a Parkos koncert?
Egészen megdöbbentett, hogy Tarján Zsófival is előfordul, hogy félrecsúsznak a hangok. És megesik, hogy nincs szinkronban az ének a zenével. Úgy tűnt, mintha Zsófi túlságosan is akarta volna, hogy jó legyen. Hogyne akarta volna: a tizedik Budapest Parkos koncert volt a Honeybeast életében, ráadásul a Cinematrip valóban különleges látványvilággal spékelte meg az estét. Erre szükség is volt, mert a vizuál igazán felturbózta hangulatot, de a dalok így is csak a koncert második felétől kezdtek igazán működni. Van az úgy, hogy valaki nagyon tökéleteset akar és ettől erőltetetté válik. Picit most is ez volt érzékelhető.
Talán több lazasággal és könnyedséggel nem csúszott vagy épp csuklott volna el az énekesnő hangja. Hasznos volt, hogy a dalok jelentős részénél a zenekar feliratozta a szöveget, mert ha valaki nem tartozik a hardcore Honeybeast-fanok közé, gyakorta nem érthette azt tisztán.
Az atmoszféra, amelyet a zenekar teremt és az az üzenet-halmaz, amelyet a szövegekben hordoz, ellentmond minden hurráoptimista magyar formációnak.
A Honeybeast szeret kísérletezni. És még így is abszolút hitelesen közvetíti a maga egységes és szilárd világképét, ezzel együtt pedig azt a gyakorta keserédes attitűdöt, amely szintén a zenekar sajátja.
Nézz bele a koncertbe itt.
Az előzenekar a The Roving Chess Club volt.
Fotók: Budapest Park