|
|
|
Ez nem vicc ez mámor, az izé az Ámor már itt van és áldozatra vár.
Becsület szavamra meg vagyok zavarva, a szívem az ide, oda jár.
Mi ennek a kulcsa? Ez mégis csak furcsa, hogy ilyen gyors tempóban imád.
Ez szép is, de hogyan hihetném is, gyanakodva kell mégis fogadnom a szavát.
A bátrak ajtóstul neki vágnak! És győzelemre vágynak, figyelj hát.
Refr.:
Szép város Kolozsvár, én ott lakom a Szamosnál,
Jöjj hát mért haboznál? Angyalkám gyere már!
Légy sorsom szerencsém, légy a takaros menyecském,
A szőke Szamosnál kis fészkünk vár!
Az édes reménység, a havasokon fehérség,
S a bércek hegyén a zöld fenyő erdő vár.
Szép város Kolozsvár, majd ott lakunk a Szamosnál,
Hol minden piros, fehér, zöldben jár!
Verse:
Ön pompás udvarló a heve nem gyarló, és roppant behízelgőn dalol.
Most hallgasson kérem és meglátja szépen,a szívem mily hevesen dobog
Már én csak azt mondom, álljunk meg e ponton, a többit azt mellőzzük talán.
Mert félek, hogy olyasmit ígérek amit talán nem kéne, se ez nem sok jót jelent
Ó kérem hogy híggyen szépen nekem kérem, és e dallamos zenében az ég kék lesz
Szép város Kolozsvár, én ott lakunk a Szamosnál,
Jöjj hát mért haboznál? Angyalkám gyere már!
Légy sorsom szerencsém, légy a takaros menyecském,
A szőke Szamosnál kis fészkünk vár!
Az édes reménység, a havasokon fehérség,
S a bércek hegyén a zöld fenyő erdő vár.
Szép város Kolozsvár, majd ott lakunk a Szamosnál,
Hol minden piros, fehér, zöldben jár
Ó pardon az illemet betartom, de tovább is kitartom, instálom önt.
Refr.:
Szép város...
