Előadó: | Vastag Csaba |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Vastag Csaba |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
I’ll always remember
The way she leaned to the door
How she looked in to my eyes after our fight
And when I awoke
I only found a note
saying she took the 8 o’clock flight.
I look at you and I know you’re not the same
A love like this won’t come to you again
She’s the one you said, and I know you were right
I let her go
And even though
I love her so
I let her go
I tore the pictures she made
I know the memories fade
As time passes by it won’t hurt that she left
Should I write her a letter
No, I will never beg her
Why should it be me who takes the first step
Ref.:
(I let her go )She’s a girl who’s worth fighting for
(And even though ) For you two there is just so much more
(I let her go) You can’t let her walk out the door
She’s the only one you adore
(Don’t let her go) Is she a girl who’s fighting for?
(Deep down you know) Is there for us just so much more?
(You love her so) How could she just walk out the door?
Is she the only one adore?
Don't let her go!
Her pictures go through my head
All the fun times we had
The mystic way she smiled
The childish way she cries
How she taught me to dance
But beside her I had no chance
Her funny freckles everywhere
The smell of her hair
The smell of her hair
Let her go
Her awful bad jokes
Her tiny loving notes
Her sparkling eyes as she watched
Her moving body as we touched
I can’t think of a thing
In her that I’m not loving
The memories go so fast
I won’t let this change to past
(I let her go)She’s a girl who’s worth fighting for
(I let her go) For you two there is just so much more
(I let her go) You can’t let her walk out the door
She’s the only one you adore
(Don’t let her go) Is she a girl who’s fighting for?
(Deep down you know) Is there for us just so much more?
(I let her go) How could she just walk out the door?
(Don’t let her go) Is she the only one adore?
Let her go!
Don't let her go!
TUDÓSÍTÁS
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Honeybeast egészen különleges utazásra hívta a közönséget tavaly novemberben. Most pedig a Budapest Park színpadán is életre kelt a minden érzékszervünket kényeztető univerzum.
A zenekartól nem áll távol a kísérletezés: ősszel egy nagylemezzel jelentkeztek, melynek dalai egyszerre felismerhetők, mégis kicsit mások.
A szimfonikusokkal, kortárs balett-tel és Ráskó Eszter stand-uppal színesített színháztermes turnék után, a Honeybeast megint egyedülálló produkcióval lépett színpadra. A korábbi állomásokon már bizonyított – és a Művészetek Palotájában teltházzal zajlott – különleges koncert a Parkban sem okozott különösebb csalódást.
– Egyfajta megújulásban vagyunk. Az album tele van érdekességekkel, olyan dalokkal, melyekben kiléptünk a komfortzónánkból, de szerepel rajta régi munkánk teljesen újragondolva is. Izgalmas, sokszínű anyag, amin nagyon nagy örömmel dolgoztunk – fogalmazott Bencsik-Kovács Zoli, a zenekar dalszerző-szövegírója és gitárosa.
– A kitalált látvány-koncepciónk szerint, a színpad teljes hátsó részét, félkörívben (közel 180 fokban) kitöltő, nagy pixelszámú ledfalat építünk, olyan 3D-s hatást teremtve, amelynek mi, a színpadon zenélő zenekar is részei vagyunk, olyan valós és képzeletbeli helyszíneket megjelenítve, amelyek a Honeybeast dalokban tűnnek föl – mesélte a koncertről Tarján Zsófi – aki nemcsak hangja, de grafikusként, művészeti vezetője is a zenekarnak.
A Legnagyobb hős az Így játszom és a többi jól ismert Honeybeast dal szereplői, akiknek magányaikban, szerelmeikben, félelmeikben és örömeikben oly gyakran magunkra ismerünk, most életre keltek. A közel kétórás koncerten csodás helyszínekre vittek, ahol közös élményeink univerzumait járhattuk körbe, a római Colosseumtól az erdélyi viskóig, Portugáliától egészen az Androméda-köd spirálgalaxisáig.
S hogy milyen volt a Parkos koncert?
Egészen megdöbbentett, hogy Tarján Zsófival is előfordul, hogy félrecsúsznak a hangok. És megesik, hogy nincs szinkronban az ének a zenével. Úgy tűnt, mintha Zsófi túlságosan is akarta volna, hogy jó legyen. Hogyne akarta volna: a tizedik Budapest Parkos koncert volt a Honeybeast életében, ráadásul a Cinematrip valóban különleges látványvilággal spékelte meg az estét. Erre szükség is volt, mert a vizuál igazán felturbózta hangulatot, de a dalok így is csak a koncert második felétől kezdtek igazán működni. Van az úgy, hogy valaki nagyon tökéleteset akar és ettől erőltetetté válik. Picit most is ez volt érzékelhető.
Talán több lazasággal és könnyedséggel nem csúszott vagy épp csuklott volna el az énekesnő hangja. Hasznos volt, hogy a dalok jelentős részénél a zenekar feliratozta a szöveget, mert ha valaki nem tartozik a hardcore Honeybeast-fanok közé, gyakorta nem érthette azt tisztán.
Az atmoszféra, amelyet a zenekar teremt és az az üzenet-halmaz, amelyet a szövegekben hordoz, ellentmond minden hurráoptimista magyar formációnak.
A Honeybeast szeret kísérletezni. És még így is abszolút hitelesen közvetíti a maga egységes és szilárd világképét, ezzel együtt pedig azt a gyakorta keserédes attitűdöt, amely szintén a zenekar sajátja.
Nézz bele a koncertbe itt.
Az előzenekar a The Roving Chess Club volt.
Fotók: Budapest Park