|
|
|
| Előadó: | Szabadtéri 4akkordos Performansz |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Csóré Zoltán |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
olyan, mint egy furcsa játék
egy öntudatlan, szép ajándék
nincs esély rá, hogy újrakezdheted
ha mégis lenne, hát akkor sem teszed
csak megvakulsz a napsugártól
fényeket látsz az éjszakából
és kezed csendben a tűzbe tartod
és ízlelgeted a virágillatot
a fájdalomtól telitorokkal
üvölteni, néha semmi okkal
az ágyban fekve, elfetrengve
másnap délig, aztán alva kelve
nem tudod, mitől félsz
ha fájva szenvedsz, miért nem kelsz fel?
nem tudod, mitől félsz
jobb lehet még, minden kezdet nehéz
hajad selymét körbefonni
melléd ülni és a kezed fogni
tőled egykét pofont kapni
sírva téged menni hagyni
hóba esni a fagyos télben
és jó lenne majd egyszer a szélben
nagy farkú négerekkel állni
részegen és röhögve hányni
felfedezni egy titkos ajtót
összetörni egy kölcsönautót
rendőrökkel versenyezni
parkban este szeretkezni
nem tudod, mitől félsz
ha fájva szenvedsz, miért nem kelsz fel?
nem tudod, mitől félsz
jobb lehet még, minden kezdet nehéz
sört vedelni, füvet szívni
hanyatt esni és verset írni
gitározva, jót zenélve
érted és csak a mának élve
elfelejteni a törvényeket
ha hátrahagynád a rég megunt helyed
hogy megláthasd a napvilágot
ami napvilágot benned látott
megérezni a szennyvíz illatát
a boldogságod rothadásszagát
egy nagyot dobni még utolsóra
és mosolyogva feküdni a koporsóba
nem tudod, mitől félsz
ha fájva szenvedsz, miért nem kelsz fel?
nem tudod, mitől félsz
jobb lehet még, minden kezdet nehéz
azt hiszed, rosszul élsz
hidd el, hogy sírni boldogság
nem tudod, mennyit érsz
lehet, semmit, de elrontani nehéz
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
