|
|
|
| Előadó: | 3+2 együttes |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Miért rezeg a nyárfa, ha nem fúj a szél? Miért komisz az ember, ha rossz útra tér?
Üldözi a sorsa, s az érzés kihal Ne kutasd, ne keresd, mire jó e kicsi dal
Az ember egy léha, egy könnyelmű senki És mégis mily nagydolog embernek lenni
Az ember egy porszem, nem látja senki És mégis e porszem tud csak ember lenni
Ha vérzik a szíved, s a fájdalmad nagy Csak ember légy mindig és ember maradj
Az ember egy léha, egy könnyelmű senki És mégis ma mily nehéz embernek lenni
Elsöpör az élet, a tengernyi gond Mind a vizek árja az emberre ront
Mérkőzz meg a sorssal, és ne hagyd magad S a dicső győzelem csakis a tiéd, marad
Az ember egy léha, egy könnyelmű senki És mégis ma mily nehéz embernek lenni
Az ember egy porszem, nem látja senki És mégis e porszem tud csak ember lenni
Ha vérzik a szíved, s a fájdalmad nagy Csak ember légy mindig és ember maradj
Az ember egy léha, egy könnyelmű senki És mégis ma mily nehéz embernek lenni
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
