|
|
|
| Előadó: | Lil G |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Laskai Lili (Lil G) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Tiz év elmúlt s én még mindig csodállak
Álmodni sem mertem volna hogy ilyen sokáig tarthat
Valami mi először csak néhány órát tartott
Most úgy érzem magam, mintha én lennék a bajnok
Gyönyörű arcod, a mosolyod, a hangod
Megannyi emlék, mi veled alkot kapcsot
Mit feledni nem lehet, én soha nem akarnék
Ha te nem lennél nekem, én sem lennék csak egy árnyék
Mi keresi a fényt és egyre vágyik ki a napra
De olyan fényt mint te vagy tudja nem találna soha
Köszönöm most néked hogy kibirtad vélem
Bár néha voltam rossz is én mindig csak azt néztem
Hogy te boldog legyél mert a mosolyod a tenger
Mi felragyog újra mint megannyi rejtjel
És várom a percet mikor újra meglátlak
Fogom a kezed, veled nem érhet bánat
A világ szürke lehet de te fényt viszel belé
Az életem tőled egyre szinesebb s a remény
Hogy együtt ha lépünk mindig nagyokat élünk
Az emberek nem sejtik kik voltunk, a szerelmünk
Mi túlnő egy országon és tengereken szárnyal
Magasan a felhők felett néha hogyha fáztam
Te akkor is ott voltál és hozzám bújtál bátran
Az ereszkedő gépen sokat mosolyogtunk lágyan
És tudtuk, hogy mi ennél magasabban voltunk
Hogy nincsen olyan mérce ami megmérhetné a sorsunk
Az érzést mit azóta is egymás iránt érzünk
Az egyre növekfő fiatal szerelmünk
Mi lassan már 30 de mindig fiatal nékem
Ha kérdeznéd újra én akkor is csak azt kértem
Istentől egykor, hogy csak te legyél nékem
A világból többet hogy adhatna én kétlem
Köszönöm az érzést amit velem együtt érzel
A rózsaszinű fellegeket, a forró tűzű kéjjel
A kitartó szived, ami újra lángra lobban
És lágyabban szól mint ezer könnycsepp a porban
Mit hullatnék érted, ha te nem az enyém volnál
De száraz a por még és nincs benne orkán
De remélem hogy lassan már sivataggá válik
A könycseppjeim alatt majd senki sem ázik
Én ugyanúgy érzek mint fiatalon régen
Mikor azt mondtad, hogy gyerünk szedjünk virágot a réten
Raktuk a kosárba raktuk egymás mellé sorba
Mindegyikünk tudta mégis egyikünk sem mondta soha
Hogy valaki megszületik már akkor rögtön tudja
Hogy kié lesz az élete és kié lesz a sorsa
Én már akkor láttam, igen a szivemmel láttam
Hogy ha te velem lennél az minden lenne bátran
Kértem is mindig a távoli egeket éjjel
Hogy ereszkedjél alá egy mennyei lénnyel
És maradjál itt velem amig élet az élet
Amig dobog a szivem én már csak ennyit kérek
Köszönöm most néked a forró csókod izét
Az örök virágos tavaszt és a rózsaszinű kék égt
A veled eltöltött oly sok boldogitó percet
A tökéletes mosolyod mi a lábamról levett
A suttogó bájos kedves szerelmes szavad
Mi újra itt cseng még és hoz majd télre tavaszt
A mosolygó lényed amit azóta is látok
És ha éppen nincsen velem akkor távolról imádok
A sok apró percet mit együtt töltöttem véled
A hálás kis lelked és a bátoritó lényed
Mi újra megfog belül és húz vissza feléd
Régóta tudom te vagy csak életem a tiéd
Köszönöm a türelmes bátoritó reményt
Mikor elvesztem a fonalat és nem vagyok csak fél lény
Mikor nem láttam a jövőmet, akkor is velem voltál
És nem tudtad, mi lesz, de tudtad nincs oly gond tán
Mi elvehetne tőlem, jöjjön háborúra béke,
Következik újra, együtt nézünk fel az égre
Együtt sétálunk az úton fogjuk a kezünket
Erősitjük nap mint nap e hatalmas szerelmet
Mi földinek indult de csillagok közt szárnyal
Mit szavakkal kifejezni nem is tud e lágy dal
Megpróbálom újra és tudom, hogy te érted
Köszönöm a szerelmedet és a csodálatos lényed
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
