|
|
|
| Előadó: | Siska Finuccsi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
veled kárpótolt az élet engem, csak bízz meg bennem
magamon úrrá kell lennem de már tudom mit kell tennem
érted, a csillagot le hoznám, poklokon át mennék
éltető mosolyodért a halálból is visszajönnék
hozzád, szemed tündöklő ragyogása hűen éltet
míg a halál el nem választ hozzád mindig visszatérek
hidd el, bármerre járok, bárhová sodor az élet
a sorsomtól már nem félek, karjaidban révbe érek
eddig, tévúton jártam megtévesztett amit láttam
ködbe veszett félhomályban a fát magam alatt vágtam
közben, csalfa lelkek velem könnyen elhitették
hogy soraim tiszta kottái szívüket megihlették
én, hittam a szónak ami velem elhitette
hogy a boldogság kék madarát csak nekem repítette
[refrén]
nekem te nyújtod a támaszt mikor az élet lefáraszt
benned találom a választ ha a sok kérdés eláraszt
nekem te nyújtod a támaszt benned találom a választ
én, míg a halál el nem választ
nekem te nyújtod a támaszt mikor az élet lefáraszt
benned találom a választ ha a sok kérdés eláraszt
nekem te nyújtod a támaszt benned találom a választ
az életem egy kalap szart sem ért már hosszú idők óta
nem találtam helyem sehol ezért íródott a nóta
bennem, a remény hal meg utoljára, én először öltem meg
szívem nagy bánatát nem látta a tömeg
de most már, te mint reménysugár felszárítottad a könnyem
imáim meghalgatásra találtattak mindeközben
csak, tátott szájjal csodáltam egyszerű tetteid
megbabonázva követtem elöttem tiszta lépteid
egy, társra vágytam és benned megtaláltam
amiben eddig nem hittem most a két szememmel láttam
hogy, csodák már nincsenek ez a fájdalmas valóság
hiszek az igaz szerelemben, minden más csak hazugság
mert szeretni és szeretve élni, a legcsodálatosabb dolog a világon!
[refrén]
nekem te nyújtod a támaszt mikor az élet lefáraszt
benned találom a választ ha a sok kérdés eláraszt
nekem te nyújtod a támaszt benned találom a választ
én, míg a halál el nem választ
nekem te nyújtod a támaszt mikor az élet lefáraszt
benned találom a választ ha a sok kérdés eláraszt
nekem te nyújtod a támaszt benned találom a választ
csak miattad akarok jobb ember lenni
veled élni egy életet és megöregedni
a sírig szeretni
míg a halál el nem választ
szó nélkül beszélni
szerelmeskedni hosszú éjszakákon át
érted kibékülni az egész világgal
míg a halál el nem választ!
Két műfaj találkozását mutatja be a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás, amely kedden nyílt meg Budapesten az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közösen rendezi meg a kiállítást, amelynek másik része a városligeti intézményben látható. A két helyszínen megrendezett tárlatok fényképeit a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteményeiből válogatták.
A Duett című kiállításban a zene és a fényképezés találkozik egymással
A két kifejezési forma egymással párbeszédet folytatva, formabontó módon mutatja be, ahogy a zenei élmények a fényképezés eszközei révén láthatóvá válnak.
A megszólaló zene betölti teret
Családi nappalit, hangversenytermet, rádióstúdiót, tánctermet, vendéglőt vagy akár egy városi teret, a képeken a zene, a zenélés és a hallgatás is képi formában jelenik meg.
Mindkét kiállítás azonos koncepció alapján jött létre
- A kiállítás archív felvételein zenei pillanatok, csend, harctér, polgári otthon és koncertek elevenednek meg. A pillanatfelvételek felidézik azt, hogy mi szólhatott ott és akkor. A néma képek a fantázia segítségével zenei élménnyé válnak - fogalmazott Bősze Ádám zenetörténész.
A kiállításon szereplő képek nem zenei hatást kívánnak kelteni a nézőben, nem a zenéből merítenek inspirációt, hanem a zenével töltött tereket nyitják meg előttünk, mindkét tárlatot különféle tértípusok mentén rendezték el.
Kilenc tértípus mentén mutat be archív felvételeket két hónapon keresztül
A szervezők olyan tereket kerestek, amelyek hangulatait és jelentéseit nagyban befolyásolta, hogy milyen zene szólt bennük és az, hogyan hatott az az ott lévőkre. Ezek a képek lehetőséget adnak arra, hogy kérdéseket tegyünk fel.
Az egyik képen a tizenhat éves Dohnányi Ernő látható édesapjával és más zenészek társaságában, egy másikon Cselényi József operaénekes otthonában a családjával, de Szabados György zongoraművész keze is felfedezhető az egyik archív felvételen zongorázás közben.
- Csellót készítő első világháborús katonák is megjelennek az egyik képen, de a kiállítás felvételei között feltűnik a Zeneakadémia tere is, amelyben "Clemens Krauss vezénylését képzelhetjük el, amint a Bécsi Operaház százfős énekkarát dirigálja a pesti közönség előtt" - mondta a kurátor.
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója beszédet mond a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás megnyitóján a Múzeumkertben 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója szerint a képeket nézve megszólalhat bennünk a zene: olyan emlékek jönnek elő a gyerekkorból, a mindennapokból, amitől azt érezheti a néző, hogy a zene jelen van - hangsúlyozta.
A Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás részlete a Múzeumkertben a megnyitó napján, 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
