|
|
|
| Előadó: | Siska Finuccsi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
veled kárpótolt az élet engem, csak bízz meg bennem
magamon úrrá kell lennem de már tudom mit kell tennem
érted, a csillagot le hoznám, poklokon át mennék
éltető mosolyodért a halálból is visszajönnék
hozzád, szemed tündöklő ragyogása hűen éltet
míg a halál el nem választ hozzád mindig visszatérek
hidd el, bármerre járok, bárhová sodor az élet
a sorsomtól már nem félek, karjaidban révbe érek
eddig, tévúton jártam megtévesztett amit láttam
ködbe veszett félhomályban a fát magam alatt vágtam
közben, csalfa lelkek velem könnyen elhitették
hogy soraim tiszta kottái szívüket megihlették
én, hittam a szónak ami velem elhitette
hogy a boldogság kék madarát csak nekem repítette
[refrén]
nekem te nyújtod a támaszt mikor az élet lefáraszt
benned találom a választ ha a sok kérdés eláraszt
nekem te nyújtod a támaszt benned találom a választ
én, míg a halál el nem választ
nekem te nyújtod a támaszt mikor az élet lefáraszt
benned találom a választ ha a sok kérdés eláraszt
nekem te nyújtod a támaszt benned találom a választ
az életem egy kalap szart sem ért már hosszú idők óta
nem találtam helyem sehol ezért íródott a nóta
bennem, a remény hal meg utoljára, én először öltem meg
szívem nagy bánatát nem látta a tömeg
de most már, te mint reménysugár felszárítottad a könnyem
imáim meghalgatásra találtattak mindeközben
csak, tátott szájjal csodáltam egyszerű tetteid
megbabonázva követtem elöttem tiszta lépteid
egy, társra vágytam és benned megtaláltam
amiben eddig nem hittem most a két szememmel láttam
hogy, csodák már nincsenek ez a fájdalmas valóság
hiszek az igaz szerelemben, minden más csak hazugság
mert szeretni és szeretve élni, a legcsodálatosabb dolog a világon!
[refrén]
nekem te nyújtod a támaszt mikor az élet lefáraszt
benned találom a választ ha a sok kérdés eláraszt
nekem te nyújtod a támaszt benned találom a választ
én, míg a halál el nem választ
nekem te nyújtod a támaszt mikor az élet lefáraszt
benned találom a választ ha a sok kérdés eláraszt
nekem te nyújtod a támaszt benned találom a választ
csak miattad akarok jobb ember lenni
veled élni egy életet és megöregedni
a sírig szeretni
míg a halál el nem választ
szó nélkül beszélni
szerelmeskedni hosszú éjszakákon át
érted kibékülni az egész világgal
míg a halál el nem választ!
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
