Szív

Bírd ki...

Hagyd el...

Vörös szem, jár a dekk a körökben
Köhögtem az első slukk meggyőzött
Örökre, a rabja vagy, az örömben
Úszó felhők elzárva az üveg cölöpben
Vörös szem, csak rosszat láttok a sok
Kölökben, akik füstöt okádnak, ti
Börtönbe zárnátok hörögve
Pedig nem gyilkolok nem is török be
Oh nem
Vörös szem, a sok fiatal nem ettől
Pörög be, ez nem az a szar amit a köz
Közölt le, hogy emiatt kapsz rá és ettől
Lövöd be, pödörd be, a csőrödbe
Vörös szem, ez él a rendőrökben
Vörös szem, ez áll a törvényekben
Vörös szem, így épült a közéletbe
Akkor maradjon a zöld, az mégsem vörös, nem?!

2x:
Ez tisztít, spanom hagyd el a hisztit
Én fényezem az ütemet, míg más csak rá piszkít
Bírd ki, ha kínálnak csak idd ki,
A bongból a füstöt a végéig szívd ki

Add le, mert beég a kézben haver
Tartsd lent, hadd marjon a végén, a szert
Nyald be, hogy lassan égjen
Hadd szálljon az égbe, a térbe, ha a vérbe ér be
Add le a riadót, ha villog a hetes
Rakd le, ha nem vagy képes rá, hogy vezess
Tartsd be a pakkot magadnak
Mert a kutyák minden friss húsra harapnak
Csald le, ha plusszos a cucc amit
Marsz le mert egy fölött van amit
Kapsz te, a csábítás elvakít
Vigyázz srác a hiénaság megvadít

Add le a riadót, ha villog a hetes
Rakd le, ha nem vagy képes rá hogy vezess
Csald le, ha plusszos a cucc amit
Marsz le mert egy fölött van amit
Kapsz te, a csábítás elvakít
Hagyd el, ha a pénz végleg megvadít
Add le, mert beég a kézben haver
Tartsd lent, hadd marjon a végén a szer

4x
Ez tisztít, spanom hagyd el a hisztit
Én fényezem az ütemet, míg más csak rá piszkít
Bírd ki, ha kínálnak csak idd ki,
A bongból a füstöt a végéig szívd ki

Azért fogyasztok kultúrát, mert anélkül nem tudok élni – interjú Szepesi Mátyással

A 2019-es A Dalban és szintén abban az évben a Petőfi Zenei Díjkiosztón is az év dalszövegírója elismerést kapta. Majd eddigi pályafutását megkoronázva 2022-ben is a legjobb dalszövegírónak választották Szepesi Mátyást, ezúttal az Artisjus döntnökei. Saját együttese, a Konyha mellett számtalan produkciónak alkotott illetve jelenleg is ír. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen körülmények között szokott dalszöveget szerezni, milyen impulzusok érik, és mik a praktikái.

Konyha-dalszövegek itt.

Szepesi Mátyás-dalszövegek itt.

- Mit éreztél, amikor megtudtad, hogy Artisjus-díjat kapsz?

Szürreális volt, nem akartam elhinni. Nagyon sokáig minimális szakmai visszajelzést kaptam, aztán három év alatt szinte minden díjat megkaptam, időm sem volt álmodozni róla. Nagyon jól esik természetesen, volt bennem először egy kis félelem, hogy mostantól nehezebb lesz bármit leírni a saját elvárásaim miatt, de az azóta eltelt időben szerencsére inkább azt látom, hogy önbizalmat adott, kevesebbet görcsölök mint régen.

- Mennyire könnyen vagy nehezen szülöd meg a dalszövegeket? Vannak praktikáid?

Nagyon vegyes a kép, volt szöveg ami öt perc és volt ami tizenkét év alatt készült el.

Praktikák és hipotézisek mindig jönnek és mennek, most ami nagyjából egyezik minden folyamatban, hogy igyekszem ösztönös pillanatokból kiindulni és próbálok nem leírni semmit "tisztán agyból" - az a logika, amivel a hétköznapokban működök, az a dalszövegben unalmas és erőltetett.

- Mi volt a legkülönlegesebb szituáció, amikor a múzsa homlokon csókolt?

Fú. Chat-ablakban lógva, filmnézés, sétálás vagy autóvezetés közben, turnébuszban ülve - ezek furának hathatnak, de sokat elmondanak az ihlet természetéről. Ami még nekem is meglepő volt: edzőterem öltözőjében, gyereket iskolába kísérve, parkolás (!!!) közben.

- Mit tehet egy jó dalszövegíró? Sok tartalmat fogyaszt, verseket olvas annak érdekében, hogy minél több inspiráció érje, vagy épp fordítva, hogy ne érje túl sok külső befolyás?

Örök kérdés. Szerelmem költő és író, ő inkább az utóbbi módszer híve, én inkább az előzőé. Az írásra vonatkoztatva egészen pontosan azért veszek elő újra és újra bizonyos szövegeket (dalokat, verseket, ad absurdum rapszövegeket, filmes dialógusokat) hogy emlékeztessem magam, mi az a színvonal, ami alá nem megyünk, amitől az érzéseim vagy a belső logikám nem téríthet el, akkor is ha utóbbiak szerint kerek lett, amit leírtam. Egyébként meg azért fogyasztok kultúrát, mert anélkül nem tudok élni, vagy legalábbis nem gondolom, hogy érdemes.

- Számtalan példa van arra, akár nagy költőink, akár kortárs szerzők esetében, hogy nehéz körülmények között születtek maradandó alkotások. Tényleg nagyobb inspirációt jelent, ha "borús az ég", mint amikor "süt a nap"?

Abszolút, több dolog miatt is. Egyrészt ilyenkor olyan dolgokat élünk át, amiket ritkán, másrészt - ezzel összefüggésben - amikor az emberekben érzelmek dúlnak, távolabb kerül a valóságtól, ami a legfontosabb kulcs az íráskor. Harmadrészt van Bereményi Gézának az a gondolata, amit nagyon szeretek, nem fogom tudni pontosan idézni: "Ha valamit nem tudsz megoldani az életedben, oldd meg egy dalban".

- Szerinted kik a jó dalszövegírók, és miért? Tudnál példát itthon és külföldön, indoklással?

Én azokat szeretem, akik számomra, mint "hétköznapi, érző" ember számára is átélhető dolgokat írnak úgy, hogy a szöveg/nyelvhasználatukkal saját, felismerhető, izgalmas világot teremtenek. Nagyon sok mindenkit szeretek, azzal a fenntartással, hogy nem minden szerző minden szövegét szeretem, ilyenkor sokszor döntenek szubjektív szempontok is - pl egy téma engem érdekel-megérint-e vagy nem. Legnagyobb kedvenceim: Bérczesi Robi, Beton.Hofi, Kiss Tibi, Beck Zoli, nem magyarok közül pedig Ani DiFranco.

- Nem mondhatok le magamról címmel nemrégiben dallal, és hozzá forgatott klippel jött ki a Konyha. Mi ihlette a dalt?

Egy átmeneti személyes krízishelyzet, amikor hónapok érzelmi munkáját láttam a kukában landolni. A végleges szöveg fókusza nem ez lett teljesen, de sokszor van az a pont, amikor a már megszületett szövegrészlet - jelen esetben a refrén – elkormányozza a folytatást a valóságtól, ami nem is baj, mert olyat mint a valóság, úgysem lehet írni (meg minek).

- Hogyan alakul a Konyha élete a következő hónapokban?

Hálistennek sűrűn, az elmúlt években sem unatkoztunk tavasztól őszig és úgy néz ki idén még több koncertünk lesz a szezonban. Emellett a hatodik lemezünk írásának hajrájában vagyunk, jelen állás szerint júniusban stúdióba vonulunk, ősszel kiadjuk és bemutatjuk az új albumot. Munkacímünk egy darabig "Madridi gép" volt, ez nemrég "Elveszíteni hoztam"-ra változott. Hangzásilag visszatérünk a korai nyersebb világunkhoz, ezzel párhuzamosan zeneileg viszont egyszerre lesz érettebb és kísérletezőbb, bekerült sok soulos-jazzes akkord és apró finomság.

Fotók: Szepesi Mátyás x Konyha