


| Előadó: | ÖSZTÖN Rap Együttes |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kothencz János Bíró István |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Vadon (Mindenkiben a legmélyebben)
Hív az a vadon, engedjetek szabadon.
Elegem van ebből az életből, és én feladom!
A kíváncsi szemek a ketrecen át néznek,
és nem kerekedtem felül még azon a tudaton, ami a lényeg,
hogy élek, és elegem van abból,
hogy nem egyformán „húzhatunk a fekete kalapból”!
Pezsdül a vérem, és érzem, ha nézem,
hogy nálam a szabadság valami vadság!
Refrén
Éjszaka szabadon csüngök a szavadon,
ez a vágyam, és akarom!
Nálam az ösztön nem a látszat! A dzsungel, a vadon, bennem az állat!
Mindig a tűz, ami tőled elűz, lángol a lelkem, hiába fűz!
Mert léted a félsz és gyáván kérsz, a ketrec az otthonod, ahol élsz!
Hív az a vadon, engedjetek szabadon.
Nem bírok a szenvedéllyel és én sose tagadom,
hogy várom az időt, a jövőt, és ma bánom,
a szívemet a tűz melegíti ha fázom,
mert mindig a vágy hajt, és az is, ami néha,
hogy ne legyek senki markában tehetetlen préda!
Még élem a végzetem – lehetetlen álom - ,
és félek, megöregedve, majd a múltam magyarázom!
Refrén
Hív az a vadon, engedjetek szabadon,
átugornom kellene már, azokon a falakon,
ahol az életemben a szabadságom várom,
hát én vagyok a tigris, az ösvényt járom,
és élek a csillagok alatt, ahogy élek,
és nincs az a vadász a földön, akitől én félek!
Hát éled a szél, az erdő mesél,
és te vagy az a ragadozó, aki bennem él!
Refrén
Hív az a vadon, engedjetek szabadon!
Tombol a nép, és nincsen itt ma nyugalom,
és forognak a fények, az éjszakai lények,
és nem érdekel senkit már, hogy mások hogyan néznek,
hát nálad is ember, tudom neked, ez kell!
Remélem a tömegben is akad aki rap-el,
és pezsdül a vérem, és érzem ha nézem,
hogy nálam a szabadság valami vadság!
Refrén



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.