|
|
|
|
|
| Előadó: | ÖSZTÖN Rap Együttes |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kothencz János Bíró István |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Utcáról haza (Egy séta története)
Vége a dalnak, vége a mának,
vannak olyanok, akik még semmit se látnak!
Jóléti rendszer, azt mondják, hogy ez kell!
Egy hajléktalan ember az utcán kel fel!
El hisszük, jó, ha globális-e világ,
itt e nagyobb összetartás, a hideg meg csak kiráz!
Azt kérdem tőled, az emberek között
az együttérzés hova költözött!?
Refrén
Kell az a szó, az a jó, ami elmondható.
Kell, aki vár, érted hazajár!
Mert, kell az a fény, a remény, ami elkísér,
és kell aki néz, simogató kéz.
Elég haver, itt mindenki hever.
Rád néz a közöny és a hangulatod lever.
Tovább mégy e zűrzavaros utcán.
Egy paneldzsungelt nézel a városi pusztán!
Nincsenek padok és egyre fogy az árnyék,
ha ültetnek egy fát, hát az nagyon nagy ajándék.
Minden laza és minden ultra!
Tag-ekkel fedett fali kultúra!
Refrén
Lépnék tovább, de minden sáros.
Tudom én jól, hogy káros a város.
Látom a kocsmát , kéne egy whisky.
Rájövök, ha iszom, ez a bajból úgyse visz ki.
Amott a sarkon az integető lányok
rekedt hangon kiabálják, ugyan mire várok?
Inkább nem, én másra vágyom!
Sodor az utca és vele ingázom.
Ahogyan haladok a parkolóban sátrak.
Egy vándorcirkusz, az emberek meg várnak.
Elém áll egy fazon, és azt mondja, hogy ácsi!
Végignézek rajta, ez a „csiri-biri” bácsi!
Hát jó lenne, hogy ha varázsolna rajtam jókedvet most vagy majdan!
Rám néz, legyint, ez a nap megint
olyan, mint a holnap a tegnap szerint!
Refrén
Ez itt az élet ez a mámor.
A szerepednek neve, amit fel kell venned „bátor”!
Így volt mögöttem a városi séta,
ahogy jöttem haza a munkából néha.
Nincs jobb érzés, mint hazatérni végre,
hogy apró szilánkokból kapard magad újra létre!
Élned muszáj, lépned kell!
Benned tűz, hát ébreszd fel!
Belépek a szobába, és meglátom a fiam.
Kérdőre von tekintete, azt kérdi, hogy mi van?
Nem tudom, mit mondjak, zavarba jöttem.
Ha tudná a gyermekem, milyen nap áll mögöttem!
De nem vár választ, csak mosolygott rajtam,
e pillanatnak minden édes töredékét faltam.
Vége a dalnak, vége a mának!
Mert vannak olyanok, akik még látnak!
Refrén
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
