nem is tudom hogy kezdejem, 18 év a földön
oly kibírhatatlan, de veled együtt töltöm
minden nap a pályán, napsütés vagy havazás
nem számít az idő, mert a szabó nem marad más
változik az ember, ahogy az évek elszállnak,
mert a fejünk fellett mennek, velünk eggyé válnak
hány nap telt el úgy, hogy ne beszéltünk volna,
egy kezemen megszámolom, csak a tiéd ez a nóta
sokan leléptek már, de te mindig itt maradtál
ha bajban volt a géer, mindenhova elszaladtál
köszönöm ezt a 10 évet, remélem hogy több lesz
minden egyes perc kincs, amit velük együtt töltesz
szólj rám ha az utam végén nem látom meg a fényt,
te mindig figyelmeztettél, hogy keressem a reményt.
sokat tanultam, nem az élettől, egy baráttól
döltünk a nevetéstől, a sörtől, meg a kabáttól..
a padban azok az elmúlatlan emlékek még marnak,
10 év telt el így, azóta nem megyek már a falnak.
mindig nyitott szemmel járok, megtanultuk a leckét,
ha az élet összetett, akkor darabokra szedd szét..
nem felejtem el soha, azokat amiket kaptam,
mert az emlékek bugyrai közt most begyulladt a katlan.
ja.. begyulladt a katlan....
18 éves lettél, ez egy különleges alkalom,
1990 egy októberi hajnalon...
felnéztél egy kézből, ne feletsd el azt a napot,
barátok, család.. kívánunk neked boldog születésnapot
ezt barátságnak hívják, jóban rosszban kitartás
mi változtunk meg, vagy már csak az ital más
emlékszem még arra a napra, amikor először láttam,
hogy mennyi ember bízik meg egy igaz barátban
10 év után először, köszöntelek egy dalban,
hogy te is érezd azt, amit én éreztem a szarban
nevetés vagy csalódás, viccek mindig voltak,
mert a szabó meg a Gergő veletek poénkodtak
ez olyan barátság amit a távolság se törne szét,
kézfogás meg pacsi, nálunk ez nem szóbeszéd
8 év általános, 2 év kihagyás, újra ketten
suli előtt becsöngetsz, és megyünk minden kedden
a buszmegálló felé, futás vagy ép töprengés,
ennyi időt töltöttünk együtt, mégis tök kevés.
most itt tart a fejezet, de nem zárom le a lapot
október 6.án kívánok neked boldog születésnapot..
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah