|
|
|
|
|
nem is tudom hogy kezdejem, 18 év a földön
oly kibírhatatlan, de veled együtt töltöm
minden nap a pályán, napsütés vagy havazás
nem számít az idő, mert a szabó nem marad más
változik az ember, ahogy az évek elszállnak,
mert a fejünk fellett mennek, velünk eggyé válnak
hány nap telt el úgy, hogy ne beszéltünk volna,
egy kezemen megszámolom, csak a tiéd ez a nóta
sokan leléptek már, de te mindig itt maradtál
ha bajban volt a géer, mindenhova elszaladtál
köszönöm ezt a 10 évet, remélem hogy több lesz
minden egyes perc kincs, amit velük együtt töltesz
szólj rám ha az utam végén nem látom meg a fényt,
te mindig figyelmeztettél, hogy keressem a reményt.
sokat tanultam, nem az élettől, egy baráttól
döltünk a nevetéstől, a sörtől, meg a kabáttól..
a padban azok az elmúlatlan emlékek még marnak,
10 év telt el így, azóta nem megyek már a falnak.
mindig nyitott szemmel járok, megtanultuk a leckét,
ha az élet összetett, akkor darabokra szedd szét..
nem felejtem el soha, azokat amiket kaptam,
mert az emlékek bugyrai közt most begyulladt a katlan.
ja.. begyulladt a katlan....
18 éves lettél, ez egy különleges alkalom,
1990 egy októberi hajnalon...
felnéztél egy kézből, ne feletsd el azt a napot,
barátok, család.. kívánunk neked boldog születésnapot
ezt barátságnak hívják, jóban rosszban kitartás
mi változtunk meg, vagy már csak az ital más
emlékszem még arra a napra, amikor először láttam,
hogy mennyi ember bízik meg egy igaz barátban
10 év után először, köszöntelek egy dalban,
hogy te is érezd azt, amit én éreztem a szarban
nevetés vagy csalódás, viccek mindig voltak,
mert a szabó meg a Gergő veletek poénkodtak
ez olyan barátság amit a távolság se törne szét,
kézfogás meg pacsi, nálunk ez nem szóbeszéd
8 év általános, 2 év kihagyás, újra ketten
suli előtt becsöngetsz, és megyünk minden kedden
a buszmegálló felé, futás vagy ép töprengés,
ennyi időt töltöttünk együtt, mégis tök kevés.
most itt tart a fejezet, de nem zárom le a lapot
október 6.án kívánok neked boldog születésnapot..
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
