|
|
|
| Előadó: | Bruce Dynamit |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bruce Gorelick Kenneth Bruce |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ez az emlék annyira szét szed engem,
Per pillanat nem tudom mit kéne tennem,
Eddig megvettem,vagy elvettem,
De most minden jó,és élvezem!
Mert mondhatnám azt is,hogy milyen rossz az élet
Behunyt szemmel várhatnám a véget..
De nem akarom,hogy így legyen
Minden amit csinálok kín legyen..
Azt is figyelembe kéne venni
Emberek közösen mit kéne meg tenni
Testvériség,béke,tisztelet,szeretet
Gyere kincsem add ide a kezedet!
És együtt ketten a jóba bele vágunk,
Nem kell most már azon meditálnunk:
Hogy mi lesz,ha rossz lesz
Mert így a jó
Pontosan ez lesz ami nekünk való.
Nekem így volt jó
Neked úgy volt jó
Nekünk úgy lesz jó
Ha az emlék nem múlandó (2x)
Egy újabb fejezet következik most
És hogy vázoljam emiatt fogok papírost
Ezt a rengeteg ... ami volt körülöttem
Elhajítom mert már rá jöttem
Hogy nem az számít hogy mennyire rossz
Hanem hogy mennyi szép emléket okoz!
A spanokkal töltött őrült percek
Vagy az egymást meg viccelő heccek.
Ó mennyire tetszettek azok az esték
Mikor kényeztettük a kis csajok testét
Na tessék folytatom én ha megkérsz
De ne mondd hogy rossz az élet
mert élvezni félsz..
Találj magadnak te is egy álmot
A zenét, a bulikat vagy esetleg a táncot,
És meglátod,hogy igazam volt
Ha az érzés téged is felkarol!
Nekem így volt jó
Neked úgy volt jó
Nekünk úgy lesz jó
Ha az emlék nem múlandó (2x)
Nekem így,neked úgy
De most mindenki megvadult
Csak mi maradunk
Ahogy eddig voltunk
Ketten mindent megoldunk
Nem számít semmi már
Úgy sincs mit tenni már
Mert melletted,úgy is minden évszak nyár.
Pózolj,mert készül a kép
(klick klick) így lesz emlék
Ha újra kezdhetném akkor is mindent ugyanígy tennék
Nem számít semmi már
Úgy sincs mit tenni már
Történhet bármi..mi maradnánk egy álompár
Nekem így volt jó
Neked úgy volt jó
Nekünk úgy lesz jó
Ha az emlék nem múlandó (4x)
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
