|
|
|
| Előadó: | Siska Finuccsi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Siska |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Terep a lakóterep a Siska a Dipa a Steve a Phat
[Phat]
Béci a házban mögöttem az egész környékem
pénzem se valutában sem kötvényben
csak élem a saját törvényem
a mikrofon az önkényem
én istenítem őt ő istenné tesz engem nem ismersz yo
pörög a CD ébred a vihar lehúz az örvényem
szellemek a lőtérre
rímmel tárazom a töltényem és TŰZ
torkolat fojtogat nem hagyom, hogy megtörténjen
többé áll a bál másra figyel többé soha nem válok köddé
spanom a korboncnok kajak nem játszik felkoncol
nem hagy életbe a Wacuum szippant a Fészekbe
Dipa ha kiszemel a teleszemle nem közöl le, többé nem kezelsz le senkivel érd be a semmivel vagy mehetsz a faszba Finuccsi a szádba varja a sav a pofád lemarja ha Siska a májkot tartja és én a győri kapcsolat vágod? Engem nem láttál, rólam nem hallottál de ezt elmondtam már százszor ezerszer itt a gang srác a hangerőt tekerd fel BP TB Győr elég a ketrecből robban az utcarap borulj most térdre ha magad felismered a sorok között MO fia és lánya a jövőd várja, hogy meg ne bánja a múltat a jelent, hogy igaz világunk legyen ezen az elátkozott szent helyen.
Hiphop(hiphop), MO(MO), mi a fasz? /2x/
Refr:
Nem ismersz, csak látsz, mi van veled srác?
A mi fajtánk nem az amire te vágysz! /3x/
Nem ismersz csak látsz, csak látsz, csak látsz,csak látsz,csak látsz,csak látsz...
Steve
Csiribá-csiribú, abrakadabra
itt az El Presidente, pattanj a farkamra
éljen a hiphop, a technót vedd halkabbra
keress rám a neten, aztán nyomj rá az ajkadra,
mert amit mutatok, ti annak fogtok ismerni
korboncnok Pisti, egy nagypofájú kispesti
dicsak ezt érd be azzal, hogy hallasz
a pokolba kívánsz, vagy az istenednek vallasz
hogy megismerd a rappem a fél életed rámegy
Ámen
de sosem kopik fel az állam
mert ha fellépni megyek el, 50000 az áram
nem kell körém banda meg semmiféle ganja
hogy az agyamat az őrületbe hajtsa
szürke egerek között vagyok a színes manga
fortyogó láva minden csórónak magma
elátkoztak a papok rajtam a pentagramma
égeti a bőröm, a szemem alatt monokli
elégetett kelták pora alatt vonaglik
a kór, a század mikor lázad
a betonházak mítoszának adok szárnyat
legyen veled őszinte a százéves bánat
rájöttem az ember egy gusztustalan állat
bármit bevállal, azt hiszi mindent ismer
és tegnap óta úgy tudja, a Földön ő az Isten
nem vágod ki vagyok, neked csak egy vándor
a teljesség felé haladok, mint Weöres Sándor
az én utam végtelen, mert velem van a Buddha
a te kutadban nincs más, csak nyakig érő mutra
az indulatodat tűrd az ingujjadba
az öntudatodat elkenem, mint a nutellát
csumi, The Steve voltam, rappeltem, Guten Tag!
Siska
Jöttök a vérszagra, mint éhes pitbull délben,
de ketrecen kívül vagytok, míg én megfürdök a vérben,
rím az érdem, nyakamban érem,
siska a szeren a shownak folytatodnia kell
tovább, a rap örök szerelem nekem
válogatott szókincs, a bazdmeg és a pina,
de minek szépítsem a dolgokat, ha beütött a pia?
meg a miafffontos itt a nézd ez részletkérdés
majd elválik a megmérettetésen nem csak félreértés,
add a májkot a számhoz, szól a májk meg én, mi ketten,
Tibbah alámbasz egy beatet, az egész szakma megretten,
verd a szettem, Bloose Broavaz, hallod a rappem,
unom a sok ghostface-t a fórumon, én vállalom a tettem,
szebben nem mondhatom bazdmeg, szopja ki az ország,
ti a kórság, mi a vakcina, full extrás orvosság
itt a ziccer, leszarom hogy valójában ki tisztel,
ne akarj izom-politikát, ha én vagyok a miniszter,
az összes prosztó mögöttem, miva'? mit tudsz te rólam?
az hogy láttál, még nem ismersz, egy újabb siska szólam,
köszi, jólvan a családom, a testvérem,a spanjaim
csak ne hagyjatok el, ahogy én sem titeket fanjaim,
nem vágod, csak szeretnéd, hogy valójában ki vagyok,
csak azt látod, hogy mit mutatok, hogy oltok meg poénkodok,
a rappem szól ezer szeletben,lángol a nyelvem,
engem ne kössetek pórázra, én szabadnak születtem,
odabaszok párat,siska senkit meg nem várat,
ne aludj el, ha beoltottál, mert rád gyújtom a házat,
aki támad, bebukja, ne kérdezzétek folyton,
csak hesszeljétek a klipem, látni, ahogy vízbe folytom,
nem kell, hogy beállj a sorba, ez nem egy szar hadsereg
gáz, hogy meghallják a neved, és mindenki rólam cseveg
hangod remek, te gyáva nyúl, belépjek válaszul?
lemosok minden csicskát, aki aljas módon hátbaszúr,
csak lépj be a ringbe...mer nem minden az, aminek látod..
vágod?
refr.
Dipa
Nem vagyok showman, se sztár, se gengszter,
nekem nem kell fegyver, én vagyok a fegyver,
századszorra százat szórok rímből, mint az AK
hogy mevívjam a harcom, egy életem van rá
egy halálom a rappemmel felzabálom az országom
minden réteget kikezdek,járda,beton az oltárom
nincs mér vezekelnem, minden bűnöm eredendő
ha már példának kell lennem, legyek elrettentő
mindig elvakit a pia, nincs egy jozan gondolatom
mindig elvakit a pina, nincs egy jozan gondolatom
a jobbik énem szerelmes, a rosszabbik csak baszna
a jó mindig elbukik, mert a rosszabb azt akarja
már nem ismerek magamra, megtéveszt az imidzsem
már azt se tudom, kit ismerek, megnézem az IWIWen
tudd a határokat, nem keresek barátokat
nem lesz mindenki a spanom, ki a partimba látogat
szerény gyerek vagyok, néha mocskos nagy pofával
kössz, keveset iszom, de tölts csak nagy pohárral
figyelek a részletekre, mert én látok, mint Deego
agyam lemásolja írásként, mint az indigo
tehetség és kitartás, a panel falain túl,
átráz a hideg, mikor átérzed szavaim súlyát
Siska, Steve, Phat, Dipa, neked csak nevek
te nem ismersz minket, mi vagyunk a TELEP!!
Két műfaj találkozását mutatja be a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás, amely kedden nyílt meg Budapesten az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közösen rendezi meg a kiállítást, amelynek másik része a városligeti intézményben látható. A két helyszínen megrendezett tárlatok fényképeit a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteményeiből válogatták.
A Duett című kiállításban a zene és a fényképezés találkozik egymással
A két kifejezési forma egymással párbeszédet folytatva, formabontó módon mutatja be, ahogy a zenei élmények a fényképezés eszközei révén láthatóvá válnak.
A megszólaló zene betölti teret
Családi nappalit, hangversenytermet, rádióstúdiót, tánctermet, vendéglőt vagy akár egy városi teret, a képeken a zene, a zenélés és a hallgatás is képi formában jelenik meg.
Mindkét kiállítás azonos koncepció alapján jött létre
- A kiállítás archív felvételein zenei pillanatok, csend, harctér, polgári otthon és koncertek elevenednek meg. A pillanatfelvételek felidézik azt, hogy mi szólhatott ott és akkor. A néma képek a fantázia segítségével zenei élménnyé válnak - fogalmazott Bősze Ádám zenetörténész.
A kiállításon szereplő képek nem zenei hatást kívánnak kelteni a nézőben, nem a zenéből merítenek inspirációt, hanem a zenével töltött tereket nyitják meg előttünk, mindkét tárlatot különféle tértípusok mentén rendezték el.
Kilenc tértípus mentén mutat be archív felvételeket két hónapon keresztül
A szervezők olyan tereket kerestek, amelyek hangulatait és jelentéseit nagyban befolyásolta, hogy milyen zene szólt bennük és az, hogyan hatott az az ott lévőkre. Ezek a képek lehetőséget adnak arra, hogy kérdéseket tegyünk fel.
Az egyik képen a tizenhat éves Dohnányi Ernő látható édesapjával és más zenészek társaságában, egy másikon Cselényi József operaénekes otthonában a családjával, de Szabados György zongoraművész keze is felfedezhető az egyik archív felvételen zongorázás közben.
- Csellót készítő első világháborús katonák is megjelennek az egyik képen, de a kiállítás felvételei között feltűnik a Zeneakadémia tere is, amelyben "Clemens Krauss vezénylését képzelhetjük el, amint a Bécsi Operaház százfős énekkarát dirigálja a pesti közönség előtt" - mondta a kurátor.
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója beszédet mond a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás megnyitóján a Múzeumkertben 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója szerint a képeket nézve megszólalhat bennünk a zene: olyan emlékek jönnek elő a gyerekkorból, a mindennapokból, amitől azt érezheti a néző, hogy a zene jelen van - hangsúlyozta.
A Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás részlete a Múzeumkertben a megnyitó napján, 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
