



Refrén:
Összetört álmok, az elmúlt évek, igaz történet,
Az epé címe, a puskából igazat szóró töltények.
Ezek kettétört tények, amik írnak le körképet,
Az utolsó menet helyett, én csak egy kört kérek.
Verze1:
Egy kört kértem, de kettő esélyt adott nekem az igazság,
Az utolsó menetben láthatod mi a mocskos pimaszság.
Eltévedtem a sorokban, a szobám sarkában életképek,
Ezekkel láthatod, amiket éveken át, máig élek még meg.
Homályos lett minden, kérlek, hagyj most egy percre, magamra,
És utána majd kibontakozhatsz az őszinte szavamra…
Csak nyugodtan tűrni fogom az érveket, ne aggódj érte,
Az őszinte gondolat az életemet nem egyszer kettétépte.
Az élet változik, vagy talán magamat nem ismerem?
Ha hazugság a megoldás kulcsa, akkor inkább nem is merem.
Bukott angyalok fekete szárnyán haladok rosszabb irányba,
Én kardal küzdök az igazamért, oldalamból kirántva…
A sebek összeforrnak, de a harag feszíti egész testem,
A képeket, most nem szóval, hanem vércseppekkel festem.
Mert ebben a kétszínű és álnok világban minden megtörténhet,
Hamis vádak korbácsolnak, de lásd be ez igaz történet.
Refrén:
Összetört álmok, az elmúlt évek, igaz történet,
Az epé címe, a puskából igazat szóró töltények.
Ezek kettétört tények, amik írnak le körképet,
Az utolsó menet helyett, én csak egy kört kérek.
Verze2:
Két menet egy esély, egy esély, az két menet,
Drága árat fizetsz, az igazság felé menet.
Puskából töltények, az ember gyarlósági törvények,
Hazugságok, drámák, pimasz gaztettek, ez mind egy történet.
Megtörténhet, az utcán, egy panelban vagy bárhol,
Én mondom nektek az igazat, mégis mindenki engem vádol.
A vádlott szerep körbefog, mint áldozatot a merénylő,
Az igazság fegyvere célba vesz, de mindig mellém lő,
Mert nekem több az ellenségem, mint az őszinte pártfogóm,
Sajnos néha arra a pár emberre is már csak a kárt hozom.
Ez mind igaz történet, ne hidd azt, hogy kamuzok,
A sivár mezőkön esténként az emlékekkel hamuzok.
Mert változik minden, de nem veszik észre ezt az emberek,
Hogy felfigyeljenek rám is, nem tudom, ezért mit tegyek?!
Megválaszolatlan a kérdés a sorok magukba fojtják,
Én is keresem az utolsó választ, mint a zsák, a foltját.
Refrén:
Összetört álmok, az elmúlt évek, igaz történet,
Az epé címe, a puskából igazat szóró töltények.
Ezek kettétört tények, amik írnak le körképet,
Az utolsó menet helyett, én csak egy kört kérek.
Verze3:
Átok mindkét kezemen, csak írom, amit látok,
A kegyetlen valóság az, amit ti a múltatokba zártok.
A kulcs kezedben, csak a zárat keresd, ami elveszett,
Ha megtalálod a jó utat, az, az álmokig is elvezet.
Elszakadt életképek, és eltört élettörténet,
Ezekkel alakítok ki magamnak egy meredek körképet.
Tök szépet is láttam, tök szépre is vártam,
A megrettenéstől hánytam, megváltásra is csak vágytam.
Embereket megszántam, elvétett dolgaimat is bántam,
De szembe néztem velük bátran, leírtam nektek egy számban…
A számban a szavak, a szavakból mondatok,
Amiket láttam, nektek csak azokból mondhatok…
Az elmúlt évek alatt igaz barátaim számát feleztem,
Nem tettem semmi rosszat, de ellenséget duplájával szereztem.
Hátat fordítottak, akiknek az életem kezébe tettem,
Az igaz történetet, a szavaimért cserébe vettem.
Refrén:
Összetört álmok, az elmúlt évek, igaz történet,
Az epé címe, a puskából igazat szóró töltények.
Ezek kettétört tények, amik írnak le körképet,
Az utolsó menet helyett, én csak egy kört kérek.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.