|
|
|
Verze1:
Körülnézve mit látok, csak amit horizontom enged,
Kívülről vidámnak látszik a fájdalom, de belül szenved.
Az emberekben bízni nem lehet, hiszen mindegyik álnok,
Mosolygok, amíg látok, ha nem írnék kitől, lennének számok,
A Dávid barátommal együtt, kezünkbe vettük a témát,
Felvázoltuk egyből a tényeket, és hagytuk a sémát.
Amit kaptam, bennem marad, bármekkora dolgok azok,
Betermeltem az aranyérmeket, pedig csak dolgozgatok.
Tanultam inkább, mint utcáztam, jöhettek a dolgozatok.
Sokan mondták pondró, vagyok, magam után csak gondot hagyok,
Ha ezt gondolod, vállald magad, mutasd, mit érsz el,
Kitörni nehéz dolog, nyugodtan mondjad nekem, mit érzel.
Egy kézzel többre mész, annyit kapsz amennyit, érdemelsz,
De hogyha megvan mindened, előttem minek térdepelsz?
Ennyit érsz, többet mutatsz, látod ennyire vagy képes,
Nyugodtan bizonyíts másoknak, de a végén nehogy szét ess.
Amíg lehet, védekezz, emlékezz arra, amit megéltél az életben,
Hogy találkoztunk azon a napon, az nem véletlen.
A penge éle életlen, nekem elég egy lány, egy társ,
Papírra vetem a gondokat, nekem ez kell, neked más.
Mindig rólad szólt minden dal, amit véstem papírba tollammal,
Tovább léptem, mosolyogva, ismeretlen szólammal.
Már nincs tartalék, amit ne írtam volna ki magamból,
Hogy szeretlek, mindenki más ezt vette ki a szavamból.
Csak te nem láttad, mert elfedték gondolatom a mondatok,
Megbíztam benned, segítek bármikor, mást nem mondhatok,
Ha ez nem elég, a szívem adom, csak hidd el szavam terhét,
Láthatod Te is az életnek homályosan kínzó termét…
Verze2:
Pár gondolat, mi színessé teszi a hétköznapok szürkeségét,
Elrejti az álca, az emberek legnagyobb büszkeségét.
Szürkén látod a dolgokat, mégis a gondolatok jönnek,
Ha olyat látok, amit nem szívesen a szemembe könnyek szöknek.
A lányok könnyen jöttek, a barátok a repp felé löktek,
Az életemből írhatnék egy ezer oldalas könyvet.
Láttam rondákat és szépeket, kettészelt kék eget,
És most a felhalmozódott sorokból, állítok ki egy részletet
Amit lehet, kiállítok a sorsból, részemet kiveszem a sorból,
Megvárom, míg tisztán látok mindent, és kijózanodok a borból.
Utáltok, de mégis szerettek, így élem túl a holnapot,
Ha nem tetszik valami, akkor a papírra írok pár mondatot,
A gondolatokból összeáll a fejezet, ami az első,
Nekem mást jelent a külső, és fontosabb a belső…
Ebben különbözünk, de más dolgokban megegyezünk,
Hogy kiírjuk magunkból a gondolatokat, mi ezért reppezünk.
A lelkem nem más, mint egy kettészakadt füzetlap,
Én vagyok a hiphop, te meg csak egy üzlet vagy…
A barátaim mellettem, velem vannak és biztatnak,
Ezek a dolgok azok, amik a szürkeségnek színt adnak,
A szinten maradok, maradok egy 4betűs szakmában,
Az utolsókat írom, míg van tinta a tollam aljában,
Verze3:
Nem vagyok különleges a társadalom alsó szintjét érem el,
És pont az van felül, aki semmit meg nem érdemel.
Barátaim, az ell a Szabó, a Dávid meg a Néger,
És még volt pár olyan ember, aki nagyívben szégyellt.
Az álmom szétvert, amit kergettem, és elveszett,
Amit meg eldobtam magamtól, az önzetlenül kergetett.
Célokat kergetek, mert a cél az mindig szentesít,
A valósággal szembesít, a sors kegyetlen meccsre hív.
Elvétem a dolgokat, hiszen hibátlan világ nem létezik,
Merre felé vezet a jó út, mindig a rosszakat kérdezik.
A kísértés megragad, kiránt a valóság mélyéről,
Ha elgondolkoztál a dolgokról, szaladj vissza a sorok végéről.
Szilárd erkölcsömmel festem a valóságot színesre,
Csak az életet vázolom, amit élek, kicsit kifestve.
Első kézből írtam, mert azt láttam, amit elém tártak,
Ha nem elég egy gond, még egy párat az élet rád rak.
Ilyen az élet, egy kört mérek, de egy menettel intéz el,
És ha megnézel, amit még nem láttál, kérdezik, hogy mit nézel?
Ez az emberi kapcsolat, amitől inkább hányok, mint nevetek,
Mi csak átmenetileg hallottuk azt a szót, hogy szeretet.
Csak azt akartam, hogy őszinteség legyen a barátság alapja,
És ne úgy ítéljünk másoknak, hogy kinek mi volt a nagyapja…
Elérhetetlen valóság, szilánkok mind két szemedben,
Az igazság zárjának kulcsa, ott van mind két kezedben.
Ez egy lidérces valóság, mert azt látsz, amit szeretnél,
Nézd meg a szíved nem a társad, hanem egy lírikus ellenfél.
Első kézből, a számokban íratlan gondolatok halmozódnak,
Életre kelnek soraim, pedig csak a hangok mozognak…
11. alkalommal tér vissza a Budapest Ritmo, amely a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében kerül megrendezésre 2026. április 9-11. között.
Közép-Európa egyik legizgalmasabb világzenei találkozópontja idén új, kompaktabb formátumban valósul meg: a koncertek és a konferencia programok egyaránt a Magyar Zene Házában kapnak helyet.
A különleges akusztikai adottságokkal rendelkező koncertterem, az Európában is egyedülálló Hangdóm és a csúcstechnológiás hangrendszer mind a butik fesztivál sokszínű zenei világát szolgálják majd a Zene Házában.
A Városliget közvetlen közelsége a nappali szakmai programok és esti koncertek között természetes találkozási pontként és inspiráló környezetként működik.
Fotó: Magyar Zene Háza
A Budapest Ritmo egyszerre fesztivál és találkozópont
Egy olyan tér, ahol a hagyományos és kortárs, a szakma és a közönség, a lokális és globális zenei világok természetes módon kapcsolódnak egymáshoz.
Meglepetésekre hangolva
A tavalyi jubileumi Ritmo pezsgő atmoszféráját továbbgondolva az idei program is olyan előadókat vonultat fel, akik egyszerre teszik otthonossá az újat és izgalmassá a megszokottat. A tizenegyedik Budapest Ritmo csütörtökön egy ingyenes nyitónappal indul a Magyar Zene Házában, ahol három fiatal feltörekvő zenekar debütál meghívott nemzetközi szakemberek és a Ritmo közönsége előtt a showcase program keretében, amely idén is a világzene friss tehetségeit, a zenei gyökerek és kortárs hatások találkozását mutatja.
Fellép a szerb Naked zenekar, akik a Kossuth- és WOMEX-díjas Lakatos Mónika új formációjával, a FolkTrióval kiegészülve a balkáni és roma zenei hagyományokat hozzák közel.
Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb hazai zenekara, a fiatal Hakumba is pezsdítő és energikus koncertélményt ígér. A nemzetközi előadók sorát a párizsi Ko Shin Moon vezeti fel, akiknek zenéjében
a tradicionális mediterrán hangszerek és analóg szintetizátorok teremtik meg az egyedülálló pszichedelikus hangzást.
Fotó: Budapest Ritmo
A szombati koncertprogram igazi zenei ritkaságokkal kecsegtet
Három kontinens előadói érkeznek, hogy sokrétegű, magával ragadó hangzásvilágukkal bűvöljék el a Ritmo közönségét. Az estét a balkáni motívumokat érzékenyen újragondoló szlovén Bakalina Velika kezdi, majd különösen izgalmas élményt ígér a dal:um fellépése, akik a dél-koreai folk letisztult szépségét minimalista, kísérletező nyelvre fordítják le.
A nap csúcspontjaként Kubából érkezik a Grupo Compay Segundo: a legendás zenei örökséget életben tartva idézik meg a havannai éjszakák lüktető, időtlen atmoszféráját. Az estéket DJ-program zárja, további fellépők hamarosan.
Fotó: Grupo Compay Segundo/Budapest Ritmo
Két nap szakmai fókuszban a zeneipar
A fesztivál fontos eleme a kétnapos szakmai konferencia, amely nemzetközi és hazai szakemberek részvételével vizsgálja a világzene és a kapcsolódó szcénák aktuális kérdéseit. 2026-ban a program külön hangsúlyt fektet a magyar zeneipar helyzetére, lehetőségeire és nemzetközi kapcsolódásaira, teret adva párbeszédnek, tudásmegosztásnak és új együttműködéseknek.
Kiemelt kép: Budapest Ritmo
