|
|
|
Verze1:
A szél feltámad, otthon ülve, de mégis völgyekben járva,
Felvágva a régi sebeket, elgondolkozom néha, ezeket látva.
Minden sérelem, ami ért, életem kútjából hirtelen kiszárad,
Aki nincs még benne mélyen, az még kiszállhat,
Van időd, ne gondolkozz, cselekedj, amíg nem késő,
A gondolat beüt a fejedben, kegyetlenül karcol, mint egy véső,
Késő bánat, ami hátba támad, örömmel átadom, a súlyt a hátamon,
Nekem ez nem örömet ad, hanem csak egymás hegyén-hátán fájdalom.
Szólt már pár dalom, barátokról, az életről, a lányokról,
Volt hogy egész közelről hallottad, máskor meg egészen távolról.
Minden szavam zátonyra fut az élet vad tengerén,
Megcsinálnám, amit senki más, de nem biztos, hogy meg merném…
Miérteket kapok a fajtámmal, nincs miért küzdenem,
A semmittevés, és a repp lett nekem az örök üzletem.
A filmem lejátszott, a lemezem már rongyosra hallgatott,
Volt olyan barátom, aki gyűlölt, más egy szavamra hallgatott.
A sors kifaggatott, az élet papírja gyűröttre szaggatott,
Nem tehetsz érte már semmit, lelkiismeret furdalás nélkül hagyhatod.
Elfuthatsz, magadra maradsz, egyedül nehezebb, mint mással,
Ha ezeket nem így gondolod, szenvedj Te is a lelkiismeret furdalással.
Verze2:
Napok, hetek, hónapok, évek telnek, még mindig ugyanazt érzem,
Nem értem el semmit, amit elérhettem volna azt is csak néztem.
Ez egy körfolyamat, ami le nem áll, mint a gondolatok,
Nézem a hibákat, és leírom, mondjad szerinted, mit gondolhatok.
Szakadt gondolatok ütköznek sötét elzárt elmémben,
Jártam más álmában, és voltam már préda más tervében,
Az élet termében magamra maradtam, egyedül vezettem seregem,
A csatákat elbuktam, de a háborút, azt megnyertem.
Büszkén kiálltam az élre, csakis magamnak tehettem ígéretet,
Ez elég jó, de nem azt mondom, hogy Ti is így éljetek.
Mert megrendít a világ, a tudat, amit látok napról napra,
Hogy mindenki, aki reppet hallgat, leírja az életét egyből lapra.
Mint egy postás, úgy közvetítem a dolgokat, és a tényeket,
Hogy veled lehessek egy pillanatra is ledöntenék minden jéghegyet.
Néha ez nem látszik, az élet csak a gondolataimmal játszik,
Ezeket nem látod, de ha jobban belegondolsz, akkor hidd el, látszik.
Pár csík, csak ennyit látok a sötétben, amit észrevettem az években,
Megbíztam mindenkiben, gyanúsokban, rondákban és szépekben.
Mégis átvertek, szőttek ellenem pár tervet, mondhatnám, megszoktam,
Mindig kibabráltak velem a legjobb barátok, mondhatnám, megszoptam.
Még sem így gondolom, most már mások az elképzelések,
És ha ehhez tartom magam, nem lesznek többet átverések.
Csak reménykedni tudok, ebben az álnok és hazug világban,
Nem tudom hogy tovább menjek-e, vagy elmerüljek fenékig a hibákban…
Verze3:
Az elmúlt évek alatt rájöttem egy-két elég fontos tényre,
Rosszabb a sötét úton járni, kövessétek a példám, térjetek át a fényre.
Ez mutatja az utat, csak követned kell az emlékbe karcolt jeleket,
És akik tényleg szeretnek, jegyzed meg azokat a neveket.
A szeretet, ami hiányzik, fontos hogy megbízz azokban, akiket szeretsz,
Te megadod a viszonzást a másiknak, egyelőre ennyit tehetsz.
Tükörbe nézel, meglátod önmagad, észreveszed, hogy megváltozott minden,
Régen példaképed volt az ördög, mára meg az Isten…
Minden változik, ezeket el akarom mondani, de nincsen kinek
Úgy érzem magamra, maradtam, a szívem egy lakatlan sziget.
Egy tóban észreveszem saját arcom, a víz elnyeli a jelent,
És, hogy fényesedik a kiemelkedő alakom, nem tudom mit jelent.
Csak elgondolkozom mélyen, kutatok az agyban, az emlékek felvillannak,
Vártam, hogy hozzájuk szóljak, de ők ordibáltak utánam, hogy itt vannak.
Barátok, a családom, akik hiányoznak, hogyha mellettem nincsenek,
Ezek az érzések azok, amik többet érnek, mint a kincshegyek,
Csak ints egyet, és máris útra kelek, hogy elérjem kezeid,
Láttam a képeket, amiket mutatott a valóság, de azok nem igazik.
Az álmok mozognak, de a képek azok fékeznek,
Nem érted az élet menetét, de mégis Téged kérdeznek.
Az életemből négy perc, vagy az életem négy percben,
Voltak előttem álmok, amiket habozás nélkül egy csapásra szétvertem.
És ezért sorakoznak mellettem, és a soraim mellett az érvek,
Hogy leírtam ezeket, mert emlékezetesek maradnak az elmúlt évek.
Víg Mihály zeneszerző is méltatta az írót
Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Krasznahorkai László az apokaliptikus terror közepette erősíti a művészet erejét
A szerzőnek a díjat látnoki erejű életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét - mondta el Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára, aki beszámolt arról is, hogy a bejelentés előtt sikerült telefonon elérnie az éppen Frankfurtban tartózkodó Krasznahorkai Lászlót.
Krasznahorkai László a Kafkától Thomas Bernhardig nyúló, az abszurdizmus és a groteszk túlzás által jellemzett közép-európai hagyomány nagyszerű epikus írója. De több is rejlik benne: keleti hatások is megmutatkoznak műveiben, amelyek hangvétele szemlélődőbb, finoman hangolt - méltatta közleményében a Svéd Akadémia.
388 millió forintnyi összeg jár a Nobel-díjjal
A 71 éves magyar író a díjjal 11 millió svéd koronát (388 millió forintnyi összeget) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
A Trabant alapítója, a Balaton zenekar frontembere szerint hosszú lenne felsorolni, mi mindentől különleges Krasznahorkai művészete, de fontos kiemelni, hogy
- Teljesen új stílust talált ki, teljesen egyéni a látásmód, ahogy a világot szemléli, mindehhez társul egy ezzel adekvát nyelvi szerkezet, egy félreismerhetetlen saját stílus.- fogalmazott a 24.hu megkeresésére Víg Mihály, a Tarr Béla-rendezte Sátántangó főszereplője, valamint több Krasznahorkai-mű filmes adaptációjának zeneszerzője.
Magyar vagy magyar származású Nobel-díjasok közül irodalmi Nobel-díjat 2002-ben Kertész Imre vehetett át korábban.
Kiemelt kép: Krasznahorkai László kapja idén az irodalmi Nobel-díjat
Budapest, 2025. október 9. Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely 2025. október 9-én Stockholmban jelentette be döntését. A felvétel 2017. március 22. készült Budapesten
Fotó: MTI/Marjai János
