Verze1:
Szemtelenek az éjszakák, megköveznek a szavak,
Erőmből tellene írnom, de ezek olykor csak vadak…
Rengeteg jót adtál, rengeteg rosszat adtam, úgy, mint te,
Egyetlen szavadba kerülne, és bárhova mennék is érted.
Te nem kérted, értem, ilyenkor, teljesen más minden,
Lelkem kiszakad a helyéről, de Te vagy az én kincsem.
Ezek szavak, olykor nehéz a szeretet láthatóvá tenni,
Köszönöm hogy vagy nekem, nélküled, nem lenne érdemes lenni…
Kerteket bombázok érzésekkel, fájdalmam tompítom viharral,
Isten nem enged, közted és köztem a vita, egy próba diadal.
Cserébe egy szót vár tőlünk, őszintén szeretlek,
Igazából is mutatom, ezeken, a tetteken, sokan nevetnek…
Megvetnek a csalódások, ha bántasz is, tudod, megbocsátok.
Ezeket mind megbánom, ezek kegyetlenek ezek a szóváltások.
Berontok a szívedbe, az ajtót kegyetlenül csapom zárra,
Olvasol a gondolatomban, rátalálsz minden hibára.
Csapdába lépek, pedig javítasz, nem aggódom, ha itt vagy,
Átcsap a fedélzeten az érzelmi hullám, ami egyszer itt hagy…
Nálatok volt, utána nálunk, és legvégül kettőnkkel tartott,
A nevek, amik a szívemben kettészabták a partot…
Talán nem is gondolnád, a szavaddal a szeretet pótolnád.
Rengeteg bántás, felhők számra, a hibáimat elsorolnád.
Egy szó mi szíven talál, egy ölelés mi levesz lábamról,
Érted mindent megtettem, lemondtam minden vágyamról.
Leolvastad gondolatomat számról, arcomon az örömök jele,
Ezeket összegezve, mikkel megtelik, szívem ezzel lesz tele.
Illatod orromban, ízed a számban, mi elvisz az útra,
Ha ezeket nem kapom, úgy érzem, hogy az élet szíven szúrna.
Refrén:
A próba diadal, ami majd egyszer úgyis véget ér,
És a csatatérről az érzés végül majd célba ér…
Eszkábé, összetört álmok, távolság, őszintén szeretlek,
Szürke ködben, míg meg nem talállak, addig kereslek…
Nem nyugszom bele a hiányba, mindent megteszek, elérlek bárhonnan
És ha rossz a kedved, nyugtatlak pár szóval…
Ne aggódj, ha veszekszem, és ideges vagyok, csak féltelek,
Ezt az egyet értsd meg kicsim, csak erre kértelek.
Verze2:
Örömmel látom arcod, szemeid forgását, ismerem, mint tenyerem,
Ez mi kettőnk közt van, lassan több már, mint szerelem…
Minden érzés nyomot hagy, ha ismersz, ezeket láthatod,
Egy félre ment nyíllal, a szívemet akár, kettévághatod…
Egy szóban minden, mint vasban ötvözve az anyagok,
Repítenek az érzések, betesznek, a fekete angyalok,
Ezek reményt adnak, hiszen fénnyel érkezel, fénnyel távozol,
Az életembe ezekkel szeretet, és sok minden mást hozol…
Kopott emlékek, mik fakultak, még máig erősen bevillannak,
Az őszinte szavak írásától, ujjaim már lassan elzsibbadnak,
De bírom tovább… Odébb egy fikció, mi szertefoszlik,
Ez egy olyan álom, ami gyenge jellel él, még sem oszlik.
Összetartja egy erős érzés, a szeretet szakíthatatlan varrat,
Gázoltak lelkemben, tapostak át rajtam, kenték belém a sarat,
Mégis talpon álltam, tudtam az utam, ami előre visz,
Hiszen az a gyenge ember, aki az érzésekben nem hisz…
Félek kimondani, mit gondolok, ez az érzés egy börtön,
Úgy érzem szétszakadt a világ, ketten maradtunk ezen a Földön…
Egyik oldalon, te a másikon én, mi egyszer összeér,
Nekem Te vagy mindenem, nincs mi ennél nekem többet ér.
Ez egy vers mi neked szól, rád tartozik, parton a vallomás,
Ismersz már nagyon, észre veszed, ha baj van, a hangom más…
Ez egy mindent mondó tollvonás…
Fájdalomból született poptrilógia nyitja az új korszakot
Egy bevállalós bemutatkozással indítja az új érát. A Manipulatív című felvétel nemcsak zeneileg, de vizuálisan is rögtön egy erős antré. A hozzá készült klip misztikus, erotikus hangulatú és egy videótrilógia nyitódarabja.
Mindig nehéz kérdés, hogy mit kezdjen az a híresség a karrierjével, aki ország-világ előtt nőtt fel.
Bari Laci egyedi utat talált az újrakezdéshez
- Szeretnék végleg búcsút inteni a múltamtól és attól, amit a Bari Laci név jelentett. Büszke vagyok a kezdetekre és az első nagyobb sikereimre, de ma már mást keresek a művészetemben. Az a (kis)srác, aki feltűnt Az ének iskolájában, majd megírta a Féltelek című dalt, még mindig bennem él, csak azóta sokat változott emberként és zenészként. Szeretném megmutatni a Marsall-féle oldalamat: egy huszonöt éves előadót, aki zeneileg érettebb, és aki nem fél tovább, hanem nagy kanállal falja az életet - mondta el a miskolci énekes-szerző, aki a második keresztnevét, a Marcellt alapul véve választotta új művésznevét.
A váltás nem előzmény nélküli
Az elmúlt egy évben az énekes már egyértelmű jeleit adta annak, hogy sötétebb, kortársabb zenei világban találja meg önmagát. A Radics Gigivel közös közönségkedvenc, az Emlék is előrevetítette ezt az irányt.
A Manipulatív című szerzemény kiteljesedése
- Olyan zenét akartam csinálni, ami őszinte, nagy ívű dallama van, de közben abszolút mai, slágeres és erős a hangzása. Magyarországon piaci résnek érzem magát az éneklést, mint valódi fogalmat: hogy valaki tényleg énekel, érzéseket ad át a hangjával, nem csak dalolgat. Szerintem a szakmának szüksége van egy olyan hangra, ami tényleg megszólít, de közben nem marad rétegzene - fűzte hozzá Marsall.
A Manipulatív mögött megrázó személyes élmény áll
A dalt egy fájdalmas kapcsolat inspirálta, amelyben az előadó saját bőrén tapasztalta meg a manipuláció romboló erejét.
- Ez a dal egy nagyon személyes tapasztalatból született: egy olyan kapcsolatból, ahol saját bőrömön tapasztaltam meg a manipulációt. Akkor még nem láttam tisztán, de miután kijöttem belőle, már képes voltam kívülről, józanul ránézni, és megfogalmazni dalban, hogy egy férfi mennyire könnyen el tud veszni ebben a játszmában. A stúdiómunkában végig ott volt ez az őszinteség és fájdalom, amit át akartam adni, hogy aki hallgatja, az is érezze, miről szól igazán - fejtette ki érzéseit az előadó.
Látványban is erre a sztorira épített a klip
A videó a manipuláció erejét szimbolizálja, és hogy egy férfi milyen könnyen elcsábul, ha a szív és a vágy felülírja a józan észt. A vége pedig drámai és hátborzongató, és ez még csak a kezdet, hisz három részből áll. Tehát abban már biztosak lehetünk, hogy minimum két track is várható a közeljövőben Marsall néven.
Fotók: Marsall